NEM AKARUNK GÉNMANIPULÁLT ÉLELMISZEREKET!

 Mi a genetikailag módosított szervezet (GMO)?

A géntechnológia lényege, hogy haszonélőlények szervezetébe egy másik élőlényből származó gént juttatnak be. A beavatkozás célja lehet pl. egyes növények rovarokkal vagy vegyszerekkel szembeni ellenálló képességének vagy fagytűrésének kifejlesztése. Vagy éppen a szögletes végű uborka, hogy ne keletkezzen sok hulladék a gyorsétkezde konyháján. Az eljárást a mezőgazdaságban termesztett növények, tenyésztett állatok előállítása mellett használják a gyógyszerkutatásban, műanyagok előállításánál is. Az e technológiával létrehozott lények a genetikailag módosított szervezetek (GMO-k).

 Jó ez nekünk?

Honnan jön?
A GMO-k környezetre, az ember és a haszonállatok egészségére gyakorolt hatásáról alig tudunk valamit. Ennek ellenére már nagy mennyiségben termesztenek ilyen növényeket első sorban az amerikai kontinensen. Az amerikai szója és kukorica jelentős része már génmódosított (GM).

Miért veszélyes az egymás melletti termesztés?
Ha hagyományos vagy bio növények melletti táblán génmódosított növényeket termesztenek, akkor előbbiek is GM-szennyezetté válhatnak. A szél 5-6 kilométerre, a méhek 3 kilométerre is elviszik a GM-növények pollenjét. Ettől fogva választási lehetőségünk nincs, a folyamat visszafordíthatatlan. Annak az országnak a mezőgazdasága, amelyben a GM-növényeket nagy területen kezdik termeszteni, könnyen elveszítheti korábbi piacait. Ökológiai rendszere súlyosan károsodhat.

Előny a termelőnél?
A GM növényeket azért hozták létre, hogy a mezőgazdasági termesztést, egyszerűbbé, olcsóbbá tegyék, kevesebb vegyszert használjanak. A gyakorlatban azonban úgy tűnik, hogy ezek termesztése nyomán több veszélyes mérgező anyag kerül a környezetbe és az élelmiszerekbe, mint a ma elterjedt módszerekkel. Az élővilág változatosságát radikálisan csökkenti a technológia. A mezőgazdasági termelés nem lesz egyszerűbb és olcsóbb. A termelők viszont kiszolgáltatottá válnak a génmódosított vetőmagokat és a hozzá való alapanyagokat gyártó biotechnológiai, vegyipari óriáscégekkel szemben. Hiszen szinte minden termelési alapanyagot egyetlen cégtől szereznek be, aki tetszés szerint alakíthatja az árakat. A gazda mozgásterét szűkíti, hogy ha ő (vagy a szomszédja!) elkezdte a GM-termékek termelését, utána többet nem termelhet génszennyezés mentes terméket vagy legalábbis nemigen hiszik el neki, hogy az ő terménye nem génszennyezett.

Előny a fogyasztónál?
A génmódosított termékekkel végzett (számszerűen kevés) állatkísérlet eredményei arra utalnak, hogy magasabbrendű élőlényekben kóros elváltozásokat eredményezhet az ilyen táplálék fogyasztása. Az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról szinte semmit nem tudunk. Azt biztosan lehet állítani, hogy a fogyasztónak előnye nem származik a génmódosított élelmiszer fogyasztásából, mert ez a technológia nem finomabb vagy beltartalmilag értékesebb élelmiszerek előállítását célozza. Nekünk csak a kockázat marad: már azt sem tudjuk, mit tesznek a tányérunkra, s amit megeszünk, bennünk, gyermekeinkben milyen elváltozásokat okozhat. Nem véletlen, hogy sehol a világon egyetlen élelmiszert sem reklámoznak így: “Új! Most génmódosított összetevőkkel!” Az Európai Unióban a fogyasztók több mint 70 százaléka elutasítja az ilyen termékek fogyasztását.

Előny a szegényeknél?
Nem igaz, hogy a génmódosított termékek elterjesztése megoldja a világon az éhezés problémáját azáltal, hogy magasabb termésátlagokat garantál. A világon ma bőven termelnek annyi élelmiszert, amennyi a világ népességének élelmezéséhez elegendő lenne. A Föld egyik részén az elhízásba, más részén az éhezésbe halnak bele az emberek. Ennek fő oka a gazdagabb országok önzése és az élelmiszerkereskedelmi rendszer torzulása, amit a génmódosított termékek széleskörű elterjesztése a világon csak fokozna. Néhány cég szabadalmi joga alá rendelné a Föld élelmiszerellátását.

Előny a biotech-cégnél!
A jelek arra utalnak, hogy a dollármilliárdokban mérhető haszon csak a multinacionális biotechnológiai óriáscégeknél és a pénzügyi befektetőknél jelentkezik. Ennek érdekében semmitől sem riadnak vissza, a kutatások akadályozásától, a génmódosított termékek kockázatait hangsúlyozó tudósok elhallgattatásától sem. Érdekképviseletnek használják az Amerikai Egyesült Államok kormányát, amely beperelte az Európai Uniót a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) előtt, annak érdekében, hogy Európa nyissa meg piacait a génmódosított termékek előtt.

 Mi a helyzet az EU-ban?

Árusítani szabad.
Az EU-ban 17 génmódosított vetőmagfajta árusítása engedélyezett. A forgalmazott emberi élelmiszereken és állateledeleken fel kell tüntetni, ha 0,9 százaléknál több génmódosított anyagot tartalmaz. A jelzés nem kötelező a húsra, a tejre, és a tojásra, pedig ezek gyakran génkezelt takarmányt fogyasztó állatoktól származnak.

A tagállamok átmenetileg megtilthatják a termesztést.
Az EU a WTO-per hatására 2004. májusában feloldotta 1998-tól érvényben lévő moratóriumát a génmódosított növények termesztését illetően. 2004 tavaszán és őszén engedélyt adtak két génmódosított kukoricaféle élelmiszerben történő felhasználására; azóta egyre nő az engedélyek száma. A termelést az EU öt régi tagországában - és Magyarországon – továbbra is tiltják (moratóriumok).

Az EU feloldhatja a tagállam által kihirdetett termesztési moratóriumot.
Az EU-ban egyelőre nincs érvényben olyan szabályozás, amely megakadályozná a hagyományos, valamint a bio növények génmódosított fajták általi szennyezését (génszennyezés). Ehelyett az Európai Bizottság a tagállamokra bízza, hogy saját hatáskörben hozzanak törvényeket a génmódosított és nem génmódosított növények egymás mellett élésének (koegzisztencia) szabályozására. Az Európai Bizottság feloldaná a tagországok moratóriumait, ehhez azonban a környezetvédelmi miniszterek minősített többségének jóváhagyása szükséges. Egyelőre ilyen döntésre még nem volt példa.

 Mi a helyzet Magyarországon?

Magyarország egyelőre GM-mentes ország.
Hazánk, az Európai Unió tagjaként nem (teljesen) önállóan határozza meg, hogy beengedi-e mezőgazdaságába és az élelmiszerüzletek polcaira a génmódosított növényeket és élelmiszereket. A termesztésre ideiglenes tilalom (moratórium) van érvényben nálunk. Ezt addig tarthatjuk fenn, amíg az egymás mellett termesztésről nem születik meg a jogszabály, illetve amíg a hazánkra végzett vizsgálatok be nem bizonyítják, hogy a GM-növények emberre, állatra, az ökológiai rendszerre nem jelentenek veszélyt.

Jelölni kell.
Az üzletek polcain az EU-ban kötelező jelzéssel kell (elvileg) ellátni a génmódosított összetevőket tartalmazó termékeket (pl. szója). A húsban, tejben, tojásban, az ezekből készült termékekben viszont jelen lehetnek genetikailag módosított összetevők, hiszen a takarmányozásban (pl. sertéseknél) ma is magas arányban használnak Amerikából importált szóját.

Magyarországnak védekeznie kell a GM-lobbi ellen!
Fel kell készülni arra, hogy az Európai Bizottság (amerikai nyomásra) támadni fogja az egyes tagországokban a termesztési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket. Ha egy országnak fel kell oldania a tilalmat, már csak kétféle módon védekezhet a génszennyezés ellen. Az egyik lehetőség, ha a génmódosított, a hagyományos valamint az ökológiai termesztésből származó növények egymás mellett termeszését (“koegzisztencia”) szabályozó jogi rendelkezéseket olyan szigorúan határozza meg, hogy az technikailag zárja ki a GM-növények termesztését. A másik lehetőség, hogy a helyi önkormányzatok többsége GM-mentes övezetnek nyilvánítja magát és saját területén megtiltja a génmódosított növények termesztését.

Mi várható?
Magyarország olyan koegzisztencia-törvény elfogadására készül, amely rendelkezéseivel reális veszéllyé teszi, hogy hazánkban a GM-növényeket szabadföldi termesztésbe vonják. A termesztési moratórium feloldása is együtt járhat az erről szóló törvény elfogadásával. A laza szabályozást jelentő tervezetet a kormány már elfogadta, hamarosan az Országgyűlés elé kerül. A tervezet a génmódosított és a hagyományos növények táblái között mindössze 400 méter távolságot ír elő. A biotechnológiában érdekelt óriásvállalatok ugrásra készen várják a hazai termesztési tilalom feloldását. Akár a moratórium feloldását követő napon megjelenhet a kereskedelemben a rendkívül olcsó, génmódosított vetőmag. Itt és most dől el, hogy Magyarország génszennyezetté válik vagy sem.

Mit veszíthetünk?
Ha a GM-növények Magyarországon megjelennek a szabadföldi termesztésben, hazánk egyszer s mindenkorra elveszíti GM-mentességét, ezzel megszűnik a biotermelés lehetősége, élelmiszereinkben nagy arányban megjelenhetnek a génszennyezett összetevők, országos méretű emberkísérlet veszi kezdetét. Országunk kiemelkedően értékes természeti értékei, biológiai változatossága visszafordíthatatlan károkat szenvedhet. Európa 70 százaléka elutasítja a génmódosított termékeket, így hagyományos mezőgazdasági piacainkat elveszítenénk.

 Mit lehet tenni,
 hogy Magyarország ne váljon
 génszennyezett országgá?

Mivel a génmódosított növényekről és azok élettani, ökológiai hatásairól szinte semmit nem tudunk, megengedhetetlen kockázatot vállalunk, ha a szabadföldi termesztést hazánk engedélyezi. Ezért