Japánnak a cunami okozta károkból való felépülését messzemenően késleltette az atomreaktor robbanása. A GreenR blog őszinte részvétét fejezi ki a fukushimai atomreaktor tragédiájában érintetteknek.

Az érintettek csoportjába értjük az embereket, családokat, az atomsugárzással szennyezett fontos tradicionális gazdasági területeket, mint például a japán teatermesztés; de érintett (kontaminált) lett az óceán is! Egy ökológiai katasztrófa, ami körül mérhetetlen zsivaj keletkezett többek között a szociális médiának köszönhetően. Fukushimáról az internet segítségével villámgyorsan tudhatta meg a világ, hogy az atomreaktorok nem olyan biztonságosak, mint ahogy azt az atomenergia-pártiak állítják. A vészleállító mechanizmusok épp vészesetben mégsem voltak képesek a feladatuk betöltésére.

Az atomerőművek korlátozottan szabályozható, csúcsra járatott szerkezetek. Működésük pazarló, nem lehet őket az óránként változó fogyasztói igényekhez állítani, azonnal be- vagy kikapcsolni: Fukushimában még 1 évvel a katasztrófa után sem sikerült leállítani az erőművet…

A napokban a volt japán miniszterelnök a zöldek által korábban kommunikált összes Fukusimával kapcsolatos lényeges állítást elismerte! Nem a földrengés és a cunami volt az atomkatasztrófa oka, hanem az emberi és tervezési hibák sokasága, a teljes felkészületlenség. Itthon vajon jobb a helyzet?

A Greenpeace videóüzenetében emlékezik világszerte Fukushima áldozataira.

„A katasztrófa 2011. március 11-én, helyi idő szerint 14 óra 46 perckor (közép-európai idő szerint 6 óra 46 perckor) következett be a Fukusima Dai Icsi (Fukusima I) atomerőműben. … A földrengést követő napokban a helyzet gyors ütemben eszkalálódott. Az 1-4 reaktorokból nagy mennyiségű radioaktív anyag került ki a környezetbe az erőmű több tíz kilométeres környezetének szennyezését okozva. Ezért utóbb, a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES) szerinti legsúlyosabb, 7-es fokozatba (nagyon súlyos baleset) sorolták be. (Ez megegyezik az 1986-os csernobili atomkatasztrófa besorolásával, és a környékbeli földeken mért radioaktivitás szintje is összemérhető ezzel, csak a szennyezés kiterjedése korlátozottabb.) A levegőbe került sugárzó anyag mennyisége a csernobili szennyeződés kb. egyötödére tehető, szemben a korábban becsült egytizeddel. A katasztrófa óta augusztus végéig 15 petabecquerel (PBq) sugárzó cézium-137 szabadult ki a környezetbe. … A háziállatokat és gazdasági állatokat sorsukra hagyták az evakuációs zónában. A lakosok abban a tudatban hagyták el otthonukat, hogy visszatérhetnek rövid időn belül. Sok állat szomjan, illetve éhen halt. Nagyszámú kutya, macska és marha szabadon kóborol a szennyezett térségben, mert a hatóságok nem vadászták le őket. … 2011. október végi híradás szerint a baleset a radioaktív anyagok eddig becsült mennyiségének feltehetőleg kétszeresét juttatta a levegőbe, a világ legkülönbözőbb helyein felállított érzékelők szerint. A japán kormány becslése ugyanis csak Japánban mért értékeken alapult, és nem számolt a tenger felé kiszökött szennyeződéssel.” – Forrás: Wikipédia.

A megújuló energiák rendszere sokrétű, dinamikus, helyi szintű és biztonságos. A korszerű energiarendszerek az intelligens hálózat (smart grid) elvén működnek, így rugalmasan tudják kezelni a fogyasztás és termelés közti ingadozásokat (lásd videó1, videó2). Akárcsak a biológia és ökológia tudományának köszönhetően felismertük a földi élet éltető rendszerét, a biodiverzitást – úgy a technikai rendszerekben is a diverzitásban, a különbözőségek összetettségben leledzik egy rendszer stabilitása!

A megújuló energiák a helyi környezeti adottságokra szabott, az országot lefedő decentralizált struktúrát alkotnak, így egy ilyen rendszer sebezhetősége nagyságrendekkel kisebb, mint egy-két csúcserőműre épített, központosított energiarendszeré. A terrorizmus korában egy atomerőmű könnyű célpont, míg egy nap- vagy szélerőmű-park kiiktatása nem tud messze ható kárt okozni.

Fukusima üzenete: az emberiségnek le kell mondania az atomenergiáról!