Örömre ad okot, hogy az ügy felkeltette az országos médiumok érdeklődését, és egyre ismertebbé válik. A helyzet egyre kényelmetlenebb mind a láp elpusztításához asszisztáló Természetvédelmi Főhatóság, mind a fő érdekelt, az Auchan számára. A helyzetből való szabadulásban érdekelt Dunakeszi Önkormányzata is, amelynek alkotmánysértő rendeletei szükségesek voltak a beruházást lehetővé válásához. Amennyiben a civil ellenállás megakasztaná a terület beépítését, mindhárom fél számára igen kínos helyzet alakulna ki: az Auchan kártérítési igénnyel léphet fel az eladó, Murvai Zoltán, volt gödi tsz-elnök ellen, aki ezt joggal továbbháríthatja a természetvédelmi hatóságokra és Dunakeszi Önkormányzatára.

Feltűnő, hogy a legutóbbi rádiós és televíziós viták során a Természetvédelmi Főfelügyelőség szóvivője, Sztipán Orsolya több alkalommal is euforikusan jelentette ki a vita végén, hogy az Óceán-árok eltereléséhez szükséges engedély kiadásának megtagadása elhárított minden veszélyt, tehát a beruházás lehetetlenné vált.

A fenti helyzet ismerete nélkül furcsának tűnhet, hogy a Főhatóság szóvivője miért tapsol az általa képviselt intézmény korábbi döntését megcáfoló határozat létének. Magyarázatul az alábbiak szolgálnak.

A lápot 2003 táján két nagyobb részre osztották. Dr. S. Nagy László szakvéleménye, ezzel együtt az Országos Zöldhatóság sokat kritizált döntése is csak a kisebbik, kb. egyharmadnyi részre vonatkozik. A nagyobbik részre a Duna-Ipoly Nemzeti Park 2003-ban hozott határozata van érvényben, amely mindenféle védelmet megszüntetett, és amelyet a Közép-Duna-völgyi Természetvédelmi Felügyelőség álláspontja szerint már semmiféle eszközzel nem lehet felülvizsgálni, ugyanis az “az állampolgárok szerzett jogait csorbítaná”. Ezért a Hatóság szerint arról a kérdésről “okafogyott” tárgyalni, hogy a Természet Védelméről szóló törvény előírásai szerint megilleti-e védelem a láp nagyobbik részét.

A megnyugtató hír tehát csalóka. A valóság ugyanis az, hogy a láp nagyobbik része akadálytalanul beépíthető akkor is, ha az Óceán-árkot nem terelheti el a beruházó, és ha a Főhatóság hamut hint a fejére, majd dr. S. Nagy Lászlót pellengérre állítva visszavonja határozatát. Mindössze annyi a különbség, hogy nem egyetlen lépésben kerül sor a láp felszámolására. Első menetben az Auchan csak a Dunakeszi Önkormányzat által 2006-ban alkotott szabályzatban jelölt területen építkezhet. Ez az építkezés viszont a láp megmaradó részének lassú pusztulását jelentené, hiszen az megfelelő védőövezet híján nem lenne életképes. Néhány év múlva így sor kerülhetne a maradék egyharmad rész felszámolására is. Amennyiben tehát azzal az örömteli hírrel állna elő a Főhatóság és az Auchan, hogy “Megmenekül a dunakeszi tőzegláp!”, bátran sejtsünk a háttérben előre megfontolt taktikai húzást, amely arra irányul, hogy a további civil tiltakozást a “sötétzöldek” telhetetlenségének lehessen beállítani.

Ne gondoljuk egyébként, hogy a láp nagyobb részének védelem alól történt kivonása megfelel a szakmai kritériumoknak. Kétségtelen ugyan, hogy jelentős része nem láp, hanem sztyeppfolt (amelyen jelentős állományú kékperje és árvalányhaj élt, ameddig a terület előző tulajdonosa ki nem szántotta), de a közepén van egy nagyobb méretű lápfolt is, amely még a légifotókon is jól kivehető. Minden tekintetben megilleti tehát az ex lege védelem. De kérdés, van-e ereje a törvénynek?

Sarkadi Márton

----

További a témában: Dunakeszi láp