A civil szervezetek szerepe a társadalmi érdekérvényesítésben
Nemzetközi tudományos pályázat

A politikai filozófia az állam, a gazdaság és a család közötti nyilvános közösségi szférában, a szabadon szerveződő együttműködési formákban határozza meg a civil társadalom helyét és szerepét. A civil szféra erősségét ma, a társadalomtudományokban, a demokrácia egyik jelentős fokmérőjének tekintik. A civil társadalom és a demokrácia szerves kapcsolódását a francia jogász és filozófus, Alexis de Tocqueville, már 1935-ben leírta az amerikai demokrácia modellje kapcsán. A múlt század fordulóján Antonio Gramsci államfilozófiájában kiemelkedően fontos szerepet tulajdonított a civil társadalomnak. Korunkban sokan a nyugati típusú képviseleti demokrácia továbbfejlődésének, további “demokratizálódásának“ lehetséges társadalmi szerveződési formáját látják a civilek, alapítványok, egyesületek és NGO-k növekvő társadalmi befolyásában. A gyülekezési szabadságért, a szólás szabadságért, a környezetvédelemért, a kultúra támogatására, a hagyományok megőrzésére, a szociális kiszolgáltatottság elleni küzdelemre, a társadalom peremére kerültek megsegítésére, stb. alakult civil csoportosulások szerepvállalása a politika és a gazdaság mellett egy harmadik társadalomformáló pillér. Dél-Amerikától Kelet-Európáig, a civil kezdeményezések, gyakran a polgárok közösségét érintő döntéshozatalban történő valós részvételen alapuló, azaz a közvetlen demokrácia irányába tett lépésként értelmezhetőek, melyek a helyi, regionális és országos közösségeket érintő problémákra megoldást kereső társadalmi felelősségvállalás szellemében, a hatalom, a médiák és a piac zsivaja mellett jelennek meg, mint a közvélemény formálásának, a politikai befolyás gyakorlásának egyik lehetséges, közmegegyezésen alapuló eszköze. Magyaroszágon a Bősi erőmű melletti társadalmi tiltakozás pont a civil mozgalmak e kettős jellegét mutatta jól, hiszen nem csak környezetvédelmi, de egyben politikai hatása is lett a kialakult tömegmozgalomnak. A civilek a mai napig a demokratizálódási folyamatok, a társadalmi konszenzuskeresés, a társadalmi és környezeti értékek szolgálata és a politika erők általi eszközösítés között keresik az útjukat.

Egy erős, jól működő civil társadalomra épülő demokrácia nemzetközi példájaként gondoljunk a Svájci Államszövetségre, és a közvetlen demokrácia intézményére. Egy jól működő demokráciában nem történhet az ország lakosságát érintő olyan politikai és gazdasági döntés, melyhez az érintettek véleményét ne kérték volna ki, és ne hallgatták volna meg, a döntéshozatalt ne előzte volna meg nyilvános vita és valós érdekegyeztetés.

A civil szervezetek tehát gyakran a társadalmi kontroll intézményei is. Esélyt biztosítanak a mindenkori politikai hatalom, a gazdasági erők és szűk csoportok önérdekeivel szemben a társadalmi vélemény-kifejezésre és érdekérvényesítésre.

Várjuk tehát azokat a történeti, filozófiai, politológiai, szociológiai, jogi, stb. írásokat (30-40 oldal terjedelemben), amelyek a civil társadalom eredményes szerveződéseinek munkáját, a közösségi érdekérvényesítés sikereit mutatják be. Elvárás a bemutatott civil kezdeményezés céljainak, lehetőségeinek, munkamódszereinek elemzése, a társadalmi elfogadottság leírása. Az elbíráláskor előnyt élveznek a kisebbségi sorban élő magyarlakta vidékekről és az anyaországból együttesen, közös munkával pályázók. A pályamunkákat négy szekcióban bíráljuk el, gimnazisták, egyetemisták, kutatók és civilek kategóriákban. A három fődíj egy kutatói út a kárpát-medencei kisebbségi sorban élő magyarság civil kezdeményezéseinek megismerésére, illetve egy-egy kutatói út a nyugati emigráció szórványmagyarságának egy-egy civil kezdeményezését megismerni.

A pályamunkák leadási határideje 2008. június elseje. A pályázati kiírás szintén letölthető az október 23. Bizottság Alapítvány honlapjáról. A pályázatokat a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd. villámposta címre kérjük eljuttatni.