Tárgy: Hajógyári sziget KSZT civil vélemény

Az Óbudai (Hajógyári) sziget a főváros egyik kiemelt jelentőségű, stratégiai fontosságú zöldterülete. Itt található Budapest harmadik legnagyobb parkja. Déli részén, a volt Hajógyári területen Európában egyedülálló kulturális kincset rejt a föld mélye: az egykori római provincia, Pannonia Inferior központja, a Hadrianus palota és védműveinek romjait. E kulturális örökség értékét növeli, hogy Európában (feltehetőleg) példa nélküli módon a régészeti emlékek többsége felett nem találhatók épületek.

A Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft. 2003-mas (törvényellenes) privatizációja nyomán a volt hajógyári terület magánkézbe került, melyen a főváros egyik legnagyobb ívű ingatlanfejlesztési projektje van előkészületben. Az Önök elé kerülő Kerületi Szabályozási Terv (KSZT) ennek kereteit szabja meg: csaknem 350 ezer m² szintterületű beépítést engedélyezne. A terv az elmúlt közel 3 év során jelentős átalakuláson ment át, finomodott. Előnyöket is hozhat Óbuda számára, ugyanakkor még mai állapotában is jelentős többletterhelést hozna létre a környező, már így is túlterhelt utakon (pl. Árpád híd, Szentendrei út), veszélyeztetheti a közpark használatát, jelentős mennyiségű fa elpusztításával, a zöldterület minőségének csökkenésével jár, növelheti a Római Part árvízi veszélyeztetettségét, illetve megkérdőjelezi a római kori örökség megőrzésének lehetőségét.

Szervezeteink áttekintették a KSZT-tervezetet, a rendelkezésre álló megalapozó tanulmányokat, illetve a KSZT-hez készült Stratégiai Környezeti Vizsgálatot (SKV), mely Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának megrendelésére készült el, a Védegylet és a Levegő Munkacsoport nyomására. Úgy ítéljük meg, hogy az elkészült SKV korrekt elemzés, a rendelkezésre álló időhöz mérten jó áttekintést ad a legfontosabb összefüggésekről. Nem haladhatta meg azonban az idő- és információhiányból adódó korlátokat. A hiányzó vizsgálatok miatt a legtöbb ponton csak a meglévő anyagok másodelemzésére támaszkodhat. Olyan esetekben, amikor az alapadatok megkérdőjelezhetőek, új vizsgálatok elvégzése nélkül nem lehet megalapozott következtetéseket levonni. Különösen így van ez a legfontosabbak közé tartozó közlekedési, árvízvédelmi problémák esetén.

A tanulmány komoly érdemének tekintjük, hogy lényegében az összes fontos hatótényezőt vizsgálja. Ugyanakkor az összegzésül megjelenő pontozásos tábla nem megfelelő alap a döntéshozáshoz. Megmutat bizonyos irányokat, azonban az adathiány miatt sok kardinális kérdésben a szerzők szubjektív véleményét tükrözi. A táblázat és az alátámasztó szöveg is több helyen kijelenti, hogy a hatás egyelőre “nem becsülhető”, ennek ellenére a szakértők mégis pontszámot adnak az adott értékelési kritériumra. Így a végeredményül előálló táblázatban a különböző megbízhatósági szintű szakértői becslések alapján szerepelnek a pontszámok. A megbízható végeredményhez szükség lenne a hiányzó vizsgálatok elvégzésére. A pontozás alapján nem jelenthetjük ki tehát, hogy a beruházás “közömbös” a III. kerület lakói szempontjából. Míg szervezeteink Előzetes állásfoglalásában úgy ítéltük meg, hogy a beruházás inkább káros lesz az óbudaiak számára, az SKV készítői semlegesre hozzák ki a végeredményt. Adatok híján a hatások megítélése végnélküli szakmai vitába fulladhat, mely nem nélkülözné a szubjektív vélekedések meddő összecsapását.

A KSZT-ről való döntés joga a III. kerületi Önkormányzat képviselőtestületének kezében van. Tagadhatatlan, hogy a beruházás jelentős hatást fog kifejteni Óbuda életére. E hatások nagyságrendjét és irányát nagymértékben meghatározza a jóváhagyandó KSZT. A szabályozás több évtizedre meghatározza a Sziget sorsát, ezért különös óvatosággal kell eljárni a döntés meghozatalánál.

A) Az elővigyázatosság EU-s és hazai jogrendben is elfogadott elve alapján, a negatív környezeti hatások kiküszöbölése érdekében a szabályozásban megadott kereteket szűkíti, olyan korlátozásokat tesz, mely a valószínűsíthető környezeti problémákat elfogadható szintűre csökkenti. A KSZT módosítására vonatkozó konkrét ajánlásainkat mellékelt Állásfoglalásunk “Javaslatok” részben fogalmaztuk meg. Álláspontunk szerint ezek beépítése esetén a Terv elfogadható kompromisszumot tükrözne a magánérdek és a közérdek érvényesítése között. Legfontosabb javaslataink:

 

• a beépítés mértékének csökkentése: a szintterületi kedvezmény törlése, a nagyszigeti szintterületi mutató, illetve maximális beépítési mérték csökkentése;

 

 

• a közlekedési kapacitásfejlesztések egy részének elhagyása – a fejlesztési terület megközelítése a megépítendő alagúton, a bejárati hídon, illetve a K-hídon (esetleges felújítás után) a hidak jelenlegi kapacitása mellett is megoldható lenne;

 

 

• A terepszint alatti beépítési lehetőség csökkentése, melyet össze kell kapcsolni olyan rendelkezésekkel, melyek a fejlesztési területen a zöldterületek minőségének romlását nem engedik meg (pl. kivágandó fák számának csökkentése, fapótlás megoldása a fejlesztési területen);

 

 

• a római örökség megőrzését lehetővé tévő rendelkezések beépítése a KSZT-be;

 

 

• a KSZT jóváhagyását előzze meg az árvízvédelmi hatások modellezésére irányuló vizsgálat lefolytatása.

 

B) A rendelkezésre álló információk alapján a Képviselőtestület népszavazást kezdeményez a beruházás jellegéről, a KSZT kulcsfontosságú elemeiről. Kétségkívül, az érintettek véleményét legjobban így lehet becsatornázni a döntésbe. Az ügy horderejét tekintve politikai szempontból is indokolt lenne a referendum kiírása.

C) További szakértői vizsgálatokat rendel meg, melyek alapján a hatások becslésének bizonytalanságai elfogadható szintűre csökkenthetők és ennek alapján hoz döntést a KSZT-ről. Időigényes és költséges folyamat.

D) Eltekint a megfogalmazott aggályoktól, politikai döntést hoz, hogy a KSZT-t jelen formájában fogadja el. Ezt rendkívül rossz megoldásnak tartanánk, mely megkérdőjelezi az egyeztetési folyamat komolyságát és további tiltakozásokat válthat ki.

Tarlós István Polgármester Úr, a Képviselőtestület frakcióvezetői, a Védegylet és a Levegő Munkacsoport hivatalos képviselői 2006. június 12-én egyeztetést tartottak. Ezen megállapodás született, miszerint a KSZT tartalmáról a civilek és az Önkormányzat részvételével 2006. június 15 és 30-a között újabb egyeztetést kezdeményez az Önkormányzat a befektetővel. E folyamat, illetve fenti álláspontunk tekintetében

Budapest, 2006. június 13.

Tisztelettel:

További információ:

Lukács András - tel./fax: 411-0509

Kajner Péter - Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd. - tel./ fax: 215-7121