2010. április 15, csütörtök, du. 5 óra. Magyar környezetvédelmi szervezetek, így a Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország és az Egyetemes Létezésért Természetvédelmi Egyesület - csatlakozva ezzel spanyol társaik felhívásához -, közös akcióként a Spanyol Nagykövetség elé tüntetést szerveztek a GMO-k, azaz a  genetikailag módosított (élő) szervezetek kapcsán, hogy hazánkhoz hasonlóan Spanyolország is hirdessen tilalmat a génmódosított kukorica termesztésére.

16:58 – Eötvös utca – szakadó eső: Az Európai Unio jelenlegi soros elnökségét adó Spanyolország budapesti nagykövetsége előtt az 5 méter magas „génpiszkált” felfújható óriáskukorica és a „No quiéro transgénicos!” (azaz Nem kérünk a génmódosított növényekből!) feliratú táblák, a zöld és sárga esőkabátok, néhány rendőr és nagykövetségi dolgozó már csak a kezdésre vár. Az alig félórás demonstráció rendkívül szervezett és rendezett keretek között zajlik. Miután a spanyol nagykövet megérkezik, átveszi a sajtóközleményt és a spanyol kormánynak címzett levelet, majd egy barátságos mosoly keretében további jó munkát és kitartást kíván az egybegyűlteknek. Ezt követően Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének képviselője felolvassa a jelenlévőknek a sajtóközleményt és pár szóban megköszöni a részvételt.

A sajtóközleményből megtudhatja az a fanatikus környezetvédő -, aki az idő ellenére is eljött, hogy jelenlétével hozzájáruljon a maroknyi csapat lélekszámához -, hogy idén márciusban európai kampánykörútra indultak a fentebb felsorolt szervezetek vezetői, hogy megmutassák, milyen jelentős ellenérzéseket kelt az európaiak többségében az új Bizottság hozzáállása a génmódosított növények engedélyezésének kérdéséhez.
 

Egész Európában szinte csak és kizárólag Spanyolországban termesztenek genetikailag módosított növényeket. A spanyol gazdák és az ottani környezetvédő szervezetek már évek óta küzdenek azért, hogy ne engedjenek utat ezen növényeknek. A csütörtöki tüntetés egy szimpátia tüntetésként is felfogható. A spanyol szervezetek 2009. márciusában hatalmas energiával támogatták Magyarországot, amikor az Európai Bizottság fel akarta oldatni a MON810-es génmódosított kukorica magyarországi termesztésének tilalmát. Környezetvédők, szervezetek, sőt maga a spanyol miniszter is mellettünk szavazott. Ezért a spanyol kormánynak címzett levélben elsősorban a  támogatást köszönik meg.  Szorgalmazzák, hogy a spanyol kormány is hirdessen tilalmat e kukorica fajcsoportjaira, valamint az Európai Bizottság által másfél hónapja engedélyezett, szintén génmódosított Amflora burgonyára.
 

Ha az ember egy kicsit utánaolvas, egy 2009. februárjában kiadott összefoglalóból azt is megtudhatja, hogy a forgalomban lévő génmódosított növények továbbra is csak két tulajdonságra korlátozódnak: gyomirtószer-tűrő és „rovarrezisztens” fajtákra. Az előbbi növényeket úgy módosították, hogy ellen tudjanak állni egy gyomirtószerrel szemben, és így a környező gyomokat nagyobb hatékonysággal lehet kiirtani. Ehhez számos kutató és környezetvédő hozzátette, hogy míg egy szerrel szemben valóban ellenáll, addig a többi ellen ugyanolyan érzékeny, mint nem génmódosított társai. Így csak egy szerre kikísérletezni egy ilyen növényt, haszontalan, időt és pénzt pazarló és nem utolsó sorban, az emberi és a természeti környezetet károsító tevékenység. A másik, azaz az ún. „rovarrezisztens”, vagy más néven Bt gyapot és kukorica saját maga állítja elő sejtjeiben a rovarölő mérget, amely egy talajbaktériumból, a Bacillus thuringiensisből (Bt) származik, hogy megvédje magát bizonyos rovarkártevőktől. A figyelmes olvasónak rögtön feltűnhet az is, hogy „bizonyos”, tehát messze nem az összes rovarról van szó.
 

Az óriási génmódosítást szorgalmazó ipari felhajtás ellenére a mai napig sincs kereskedelmi forgalomban egyetlen megnövelt hozamú, szárazságtűrő, sótűrő, megnövelt tápanyag tartalmú vagy egyéb „hasznos” tulajdonsággal felruházott génmódosított növény sem.
 

Noha a jelenleg rendelkezésre álló „génpiszkált” növényeket már 15 évvel ezelőtt is a köztermesztésbe vonták, termesztésük továbbra is csak néhány, erősen iparosított, export célra történő mezőgazdaságú országra korlátozódik.

• Néhány adat:
• 2007-ben a génmódosított növények több mint 90%-át hat észak- vagy dél-amerikai országban termesztettek, 80%-ukat az USA-ban, Argentínában és Brazíliában.
• Az Egyesült Államok egymaga adja világ génmódosított növényeinek több mint 50%-át.
• Indiában és Kínában a termőföldterületek kevesebb, mint 3%-án termesztenek GMO-kat.
• Az EU 27 országában a mezőgazdasági területek alig 0,21%-át teszik ki.

Cikkem megírásához segítségül használtam az MTVSZ 2009. februárjában kiadott 116. összefoglalót; az MTVSZ, az Egyetemes Létezés TE, valamint a GP Magyarország által kiadott sajtóközleményt és a személyes tapasztalataimat.
A cikkben megjelent képeket Fekete Hajnal és Pálinkás Viktória készítették. A cikk megjelent a Jurátus c. lapban.
 

Bővebb információ, képek és a sajtóközlemény elérése:
www.mtvsz.hu , www.greenpeace.hu , www.lmv.hu , www.indafoto.hu

Pálinkás Viktória