| Civil szervezetek állásfoglalása a vasút megcsonkításával kapcsolatos lépésekről |
| 2007. április 23. hétfő, 14:30 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
  Alulírott szervezetek, személyek megdöbbenéssel értesültünk arról a tényről, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban, illetve a MÁV ZRt. Vezérigazgatóságán olyan menetrend-tervezetek készülnek, amelyek 2008-tól a már szüneteltetett 14 mellett további 70 vasútvonalon, a magyar vasúti hálózat felén, a vasúti mellékvonalak teljes egészén, valamint néhány vasúti törzsvonalon is szüneteltetnék a személyszállítást.
Elfogadhatatlannak tartjuk, és ez a már szüneteltetett 14 vasútvonal szüneteltetésének elrendelésével kapcsolatos körülményekre is érvényes, hogy a vasút kiiktatását a közlekedési rendszerből kizárólag - sok esetben ráadásul kétes hitelességű - eseti utasszámlálási adatokra alapozzák. A vasúti közlekedés megszűntetését a közösségi közlekedési reform keretében "a szükségtelen párhuzamosságok felszámolása" szlogen tetszetős jelmezébe csomagolják. A reform keretében eddig valós ésszerűsítésekre, közlekedési rendszerek áttervezésére, integrált, intermodális közlekedési megoldások létrehozására nem került sor, kizárólag vasúti vonalakat szüntettek meg. A helyközi közlekedési tarifák május 1-jén bekövetkező egy szintre emelése nem jelenti egységes tarifarendszer bevezetését, hanem csupán a vasúti közlekedés brutális megdrágítása történik, melynek révén lehetetlenné válik a még működő ráhordó jellegű busz-vonat kapcsolatok további fenntartása, működtetése is. Az egységesnek reklámozott tarifa egyszerű árdrágítás, hiszen a szolgáltatók közötti átjárhatóságot nem teremti meg, viszonylati tarifarendszer bevezetésére sem kerül sor, sőt még a szolgáltatók eltérő kilométer-övezeteinek összehangolása is csak részlegesen történik meg. Így május 1-jétől számos település viszonylatában előfordulhat, hogy a vasúti tarifa drágább lesz az autóbusz közlekedésénél. És ekkor még a különféle pótdíjak hatását nem is említettük. A reformnak álcázott vasútfelszámolás igazi oka véleményünk szerint nem a vasút veszteségessége, vagy kihasználatlansága, hanem az, hogy a pénzügyi kormányzat nem kíván forrásokat - a nemzetközi tranzitútvonalak kivételével - a vasúti pályák rekonstrukciójára, illetve Budapesten kívül kötöttpályás elővárosi közlekedési rendszerek kialakításának finanszírozására fordítani. Ugyanakkor a Kormány számolatlanul önti a pénzt a közúti közlekedés, az autópálya építések támogatására, amely gyakorlat a hatalmassá duzzadt költségvetési hiány egyik fő előidézője. Elképesztőnek tartjuk, hogy a kormányzat 2004 óta olyan jogszabályi környezetet alakított ki, amely lehetetlenné tette, hogy az érintett régiók lakossága, civil szervezetei, önkormányzatai, választott képviselői a régiók közösségi közlekedését érintő döntések meghozatalába érdemben beleszólhassanak, az érdekeiket sértő döntések ellen jogorvoslattal éljenek. Az új jogszabályi környezet és a már szüneteltetett 14 vasútvonal megszűntetésénél alkalmazott döntéshozatali gyakorlat a szubszidiaritás elvének megsértésével járt, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az érdekegyeztetési folyamatot formális színházzá degradálta. Követeljük, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium azonnal fejezze be a vasúti közlekedés szétverésére irányuló ötleteléseket, és kezdeményezzen vasútvonalanként érdemi döntéselőkészítési, és egyeztetési folyamatot minden érintett érdekcsoport bevonásával. E folyamat keretében vizsgálják meg az érintett régió teljes közlekedését, annak átszervezési lehetőségeit, különös tekintettel a személygépkocsi forgalom ésszerű korlátozására, csillapítására. Közismert, hogy az egyéni közlekedésből kizárólag magas szolgáltatási színvonalú kötöttpályás közlekedéssel lehet visszahódítani utasokat. Ezért elkerülhetetlen, hogy a vidéki városok körzetében lévő, valamint egyes észak-déli irányú összeköttetést biztosító vasúti mellékvonalak rekonstrukciója megtörténjen. Az ehhez szükséges források megteremtése - legalábbis a jelenlegi jogszabályi, finanszírozási környezetben - kormányzati feladat. A vasúti személyszállítással kapcsolatos közlekedéspolitikának a jelenlegi – a megszűntetésre indokokat kereső egyoldalú szemlélet helyett – a Nyugat-Európában elfogadott szemléleten kellene alapulnia, amely mindenütt, ahol ez ésszerű, és lehetséges, a vasutat a közösségi közlekedés gerincvonalának tekinti, és erre fűzi fel az egyéb közlekedési módokat. E megoldások működtetése a más országokban szintén bevált közlekedési szövetségek révén lehetséges. Az eddigi "eredmények" tükrében azért is azonnali változtatás szükséges, mert a reformnak álcázott vasútfelszámolás ellentétes az Európai Unió közlekedéspolitikai elveivel, veszélyezteti a Magyar Köztársaság által aláírt környezetvédelmi, klímavédelmi egyezményekben foglalt vállalások betartását, és folytatja a magyar közlekedési rendszer egészségtelen Budapest centrikus szerkezetének további erősítését.
2007. április 17.
Magyar Közlekedési Klub Dr. Mészáros Péter, elnök Csatlakozó szervezetek:
|
