Alulírott szervezetek, személyek megdöbbenéssel értesültünk arról a tényről, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban, illetve a MÁV ZRt. Vezérigazgatóságán olyan menetrend-tervezetek készülnek, amelyek 2008-tól a már szüneteltetett 14 mellett további 70 vasútvonalon, a magyar vasúti hálózat felén, a vasúti mellékvonalak teljes egészén, valamint néhány vasúti törzsvonalon is szüneteltetnék a személyszállítást.
A személyszállítás szüneteltetése a vasútvonalak többségén a közlekedés végleges megszűnésével jár, újabb lökést adva a Magyarországon már jelenleg is elviselhetetlen mértékű közúti tehergépjármű-forgalomnak, és egyéni autóhasználatnak.
Elfogadhatatlannak tartjuk, és ez a már szüneteltetett 14 vasútvonal szüneteltetésének elrendelésével kapcsolatos körülményekre is érvényes, hogy a vasút kiiktatását a közlekedési rendszerből kizárólag - sok esetben ráadásul kétes hitelességű - eseti utasszámlálási adatokra alapozzák.
A vasúti közlekedés megszűntetését a közösségi közlekedési reform keretében "a szükségtelen párhuzamosságok felszámolása" szlogen tetszetős jelmezébe csomagolják. A reform keretében eddig valós ésszerűsítésekre, közlekedési rendszerek áttervezésére, integrált, intermodális közlekedési megoldások létrehozására nem került sor, kizárólag vasúti vonalakat szüntettek meg.
A helyközi közlekedési tarifák május 1-jén bekövetkező egy szintre emelése nem jelenti egységes tarifarendszer bevezetését, hanem csupán a vasúti közlekedés brutális megdrágítása történik, melynek révén lehetetlenné válik a még működő ráhordó jellegű busz-vonat kapcsolatok további fenntartása, működtetése is. Az egységesnek reklámozott tarifa egyszerű árdrágítás, hiszen a szolgáltatók közötti átjárhatóságot nem teremti meg, viszonylati tarifarendszer bevezetésére sem kerül sor, sőt még a szolgáltatók eltérő kilométer-övezeteinek összehangolása is csak részlegesen történik meg. Így május 1-jétől számos település viszonylatában előfordulhat, hogy a vasúti tarifa drágább lesz az autóbusz közlekedésénél. És ekkor még a különféle pótdíjak hatását nem is említettük.
A reformnak álcázott vasútfelszámolás igazi oka véleményünk szerint nem a vasút veszteségessége, vagy kihasználatlansága, hanem az, hogy a pénzügyi kormányzat nem kíván forrásokat - a nemzetközi tranzitútvonalak kivételével - a vasúti pályák rekonstrukciójára, illetve Budapesten kívül kötöttpályás elővárosi közlekedési rendszerek kialakításának finanszírozására fordítani. Ugyanakkor a Kormány számolatlanul önti a pénzt a közúti közlekedés, az autópálya építések támogatására, amely gyakorlat a hatalmassá duzzadt költségvetési hiány egyik fő előidézője.
Elképesztőnek tartjuk, hogy a kormányzat 2004 óta olyan jogszabályi környezetet alakított ki, amely lehetetlenné tette, hogy az érintett régiók lakossága, civil szervezetei, önkormányzatai, választott képviselői a régiók közösségi közlekedését érintő döntések meghozatalába érdemben beleszólhassanak, az érdekeiket sértő döntések ellen jogorvoslattal éljenek. Az új jogszabályi környezet és a már szüneteltetett 14 vasútvonal megszűntetésénél alkalmazott döntéshozatali gyakorlat a szubszidiaritás elvének megsértésével járt, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az érdekegyeztetési folyamatot formális színházzá degradálta.
Követeljük, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium azonnal fejezze be a vasúti közlekedés szétverésére irányuló ötleteléseket, és kezdeményezzen vasútvonalanként érdemi döntéselőkészítési, és egyeztetési folyamatot minden érintett érdekcsoport bevonásával. E folyamat keretében vizsgálják meg az érintett régió teljes közlekedését, annak átszervezési lehetőségeit, különös tekintettel a személygépkocsi forgalom ésszerű korlátozására, csillapítására. Közismert, hogy az egyéni közlekedésből kizárólag magas szolgáltatási színvonalú kötöttpályás közlekedéssel lehet visszahódítani utasokat. Ezért elkerülhetetlen, hogy a vidéki városok körzetében lévő, valamint egyes észak-déli irányú összeköttetést biztosító vasúti mellékvonalak rekonstrukciója megtörténjen. Az ehhez szükséges források megteremtése - legalábbis a jelenlegi jogszabályi, finanszírozási környezetben - kormányzati feladat.
A vasúti személyszállítással kapcsolatos közlekedéspolitikának a jelenlegi – a megszűntetésre indokokat kereső egyoldalú szemlélet helyett – a Nyugat-Európában elfogadott szemléleten kellene alapulnia, amely mindenütt, ahol ez ésszerű, és lehetséges, a vasutat a közösségi közlekedés gerincvonalának tekinti, és erre fűzi fel az egyéb közlekedési módokat. E megoldások működtetése a más országokban szintén bevált közlekedési szövetségek révén lehetséges.
Az eddigi "eredmények" tükrében azért is azonnali változtatás szükséges, mert a reformnak álcázott vasútfelszámolás ellentétes az Európai Unió közlekedéspolitikai elveivel, veszélyezteti a Magyar Köztársaság által aláírt környezetvédelmi, klímavédelmi egyezményekben foglalt vállalások betartását, és folytatja a magyar közlekedési rendszer egészségtelen Budapest centrikus szerkezetének további erősítését.
2007. április 17.
Magyar Közlekedési Klub
Dr. Mészáros Péter, elnök
Csatlakozó szervezetek:
Szervezet | Név/beosztás |
1. Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége | Pós Péter |
2. Bodrog Egyesület | Molnár Attila |
3. Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület, Veszprém | Szalay Timea, titkár |
4. CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület | Bojtos Ferenc |
5. Élőlánc Magyarországért Mozgalom | Lányi András, elnök |
6. Fauna Alapítvány | Pethő Ágnes |
7. Fauna Egyesület | Pethő Ágnes |
8. GATE Zöld Klub Egyesület, Gödöllő, SZIE | Malatinszky Ákos |
9. GÖRDÖGÖK SE | Oskó Imre, elnök |
10. Herman Ottó Környezetvédelmi Oktatóközpont | Nagyné Horváth Emília |
11. Ipoly Unió | Nagy Vilmos |
12. JOBBIK Magyarországért Mozgalom | Vona Gábor, elnök |
13. Középkertért Egyesület | Molnár Attila |
14. Levegő Munkacsoport, Budapest | Lukács András, elnök |
15. Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány | Tomcsányi Zsófia |
16. Magyar Kommunista Munkáspárt | Thürmer Gyula, elnök |
17. Magyar Nemzeti Bizottság 2006 | Gonda László, ügyvivő |
18. Magyar Természetvédők Szövetsége | Farkas István, ügyvezető elnök |
19. Nimfea Környezetvédő Egyesület | Sallai R. Benedek, ügyvezető |
20. Palocsa Egyesület | Báder László, elnök |
21. Rákoskert Vasúti Közlekedésért Alapítvány | Árvay Ferencné |
22. Reflex Környezetvédő Egyesület, Győr | Lajtmann József, elnök |
23. Tájak Korok Múzeumok Egyesület | Haraszti Gábor |
24. Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért | Domschitz Mátyás elnök |
25. Természet-és Környezetvédő Tanárok Egyesülete | Dr. Tóth Albert elnök, Dr. Gulyás Pálné üv. Alelnök |
26. Turista és Természetjáró Információs Egyesület | Búzás Károly |
27. Városi Biciklizés Barátai Egyesület | Lenkei Péter |
28. Zöld Akció Egyesület | Demeter Zoltán, elnök |
29. Zöld Kör, Hajdúböszörmény | Molnár Attila |
30. Zöldgömb Sport Klub | Ujj Zoltán |
