E felhívást aláíró társadalmi szervezetek a vidéki Magyarország értékeinek, társadalmi, gazdasági és természeti erőforrásainak a védelmére elkötelezettek. Meggyőződésük, hogy halaszthatatlanul szükség van egy olyan vidékpolitikai alapértékeket és feladatokat meghatározó dokumentum kidolgozására, amely a rövidtávú profitérdekeken felülemelkedve, érvényesítheti a jövő vidéki és városi nemzedékeinek az érdekeire alapozott vidékfejlesztési modellt. Csak egy ilyen, társadalmi közmegegyezésen alapuló stratégia érheti el, hogy a politikai döntéshozót annak végrehajtására szorítsa. A kezdeményezők nyitottak arra, hogy az alkotó munkába befogadják mindazokat, akik ehhez szeretnének hozzájárulni, ugyanakkor képesek felülemelkedni a mai vidékpolitikát meghatározó pártok és a mögöttük rejtőző gazdasági csoportok önző érdekein.
 
Célunk a lehető legszélesebb körben elfogadott, közös értékekre alapozott vidékfejlesztési jövőkép, vidékfejlesztési modell kialakítása. A jövőkép, céljaink szerint, kiemelten foglalkozik a gazdálkodói életforma megbecsülésével, a vidéken élők és közösségeik életlehetőségeinek biztosításával, a természeti és táji értékek figyelembevételével, az egészséges, elegendő és elérhető áru, hazai élelmiszer előállításának feltételeivel.
 
Fontosnak tartjuk, hogy a természeti erőforrások közösségi birtoklásának kérdésében kialakítsuk véleményünket, és kérjük a társadalmi partnerektől álláspontunk elfogadását és támogatását.
 
Felhívásunkat, a téma rendkívüli súlya miatt, ki kell egészítsük a termőföld tulajdonlásának és használatának viszonyaival kapcsolatos alapelveinkkel:

A fenntarthatóságot, a jövő nemzedékek fennmaradását és életminőségét döntően meghatározza a föld és a víz, mint természeti őselemek hazai birtoklása. A földnél kialakult torz birtokszerkezet, a földhasználat célrendszerének a tőkeuralom alá rendelése, 2011-től, pedig, a tőkés társaságok földtulajdoni monopóliumának megszilárdulása felszámolja a vidék életesélyeit, a vidéken maradó jövedelmet tovább csökkenti, gyengíti a vidék lakosság megtartó képességét, háttérbe szoríthatja a környezeti és táji érdekeket.
 
A földtulajdon és a földhasználat nem csupán a vidék jövedelmének és népesség megtartó erejének sorskérdése, hanem egyrészt, az ott élők életminőségében, a vidék biológiai változatosságot (életgazdagságot) fenntartó funkciójában, másrészt a társadalmi, kulturális sokféleségének a megőrzésében is alapvető szerepe van. Ezen túl az egészséges biztonságos, elegendő és elérhető áru - élelmiszer előállításának is alapfeltétele, különösen a miatt, mert az új történelmi világhelyzetben az élelmezés nemzetbiztonsági üggyé válik.  Ezért úgy ítéljük meg, hogy a föld tulajdonlása nem pusztán jogtechnikai kérdés! Közérdekű megoldása partnerségre alapozott, társadalmi egyeztetéssel és részvétellel lebonyolított, gondos előkészítést igényel, amelyben az érintett társadalmi csoportok és képviselőik kifejthetik álláspontjukat, érveiket.
 
Érzékelve a meglévő erőteljes változtatási szándékokat, a következőket tartjuk elengedhetetlenül fontosnak:

• A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényt csak az érintettek túlnyomó részének az egyetértésével módosítsák! A közérdeknek megfelelő földtörvényt, az új földvédelmi törvényt és a mezőgazdasági üzemek jogállásáról szóló törvényt az új kormány még az uniós földmoratórium lejárta előtt, a parlament 1 arányú többségével megalkothatja.  Indítványozzuk, hogy a föld nemzeti vagyon minőségét és a földviszonyokba való közhatalmi beavatkozást megalapozó rendelkezéseket, továbbá az állam élelmezés- biztonságért fennálló felelősségét a jogalkotó iktassa be az Alkotmányba. A jövőben a vidék legfontosabb erőforrásának, a termőföldnek a birtoklását 2/3-os törvényben szabályozzák!
•  
• Tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a külföldiek termőföldtulajdon szerzését korlátozó intézkedés 2011-ről 2014-re történő meghosszabbítását Magyarország elérje!
• A hatályos földtörvény betartásáért felelős hatóságok és szervezetek szerezzenek érvényt a jogszabályokban lefektetett korlátozásoknak, a rendelkezésre álló törvényes eszközökkel vessenek gátat minden kijátszási kísérletnek, tegyenek lépéseket a korábbi jogsértések felderítésére és a törvényes állapot mielőbbi helyreállítására!
• Kezdeményezze Magyarország az EU-nál annak a diszkriminatív csatlakozási szerződési kikötésnek a megváltoztatását, amely a termőföld forgalom szabályozását esetünkben, az EU 15 régebbi tagállamtól eltérően, a tőke jogi minősége alá rendeli, emiatt, pedig a Magyar Államtól elvonta a joghatóságát arra nézve, hogy az államterületét alkotó föld tulajdonát és használatát az állampolgárai közérdekeinek megfelelően szabályozza.
• Készüljön mielőbb olyan széles társadalmi egyetértésen alapuló mezőgazdasági üzemszabályozás, amely korlátozza az egy érdekcsoport által működtetett üzemek számát, az egy üzem által használható termőföld mértékét, az üzem létesítését és működtetését a nemzeti érdekeknek megfelelő alanyi – tárgyi feltételekhez köti, így ezzel a vidék jövedelmét, versenyképességét, megtartó képességét növeli, előnyben részesítve a régóta helyben lakó, megfelelő szakirányú hazai képzettséggel rendelkező, életvitelszerű gazdálkodásával a vidéki megélhetést szolgáló vállalkozásokat!
• Mindaddig, amíg a kizárólag hazai döntést igénylő kérdésekben nincs széles nemzeti konszenzus, függesszék fel az állami tulajdonban lévő termőföldek privatizációját, beleértve az állami erdővagyont is, és vizsgálják felül azokat a privatizációs eseteket, amelyekben a nemzeti földvagyont illetve annak használatát – sokszor a hatályos intézkedéseket kijátszva – az elmúlt években politikai indítatással játszottak át egyes érdekcsoportok tagjainak.
• Az erőteljes lobbi erővel rendelkező tőkések, tőkéscsoportok spekulációs érdekeivel szemben, a Magyar Állam tulajdonában és a nemzeti parkok kezelésében lévő területek jelenlegi státusza ne változzon, sőt vizsgálják felül az elmúlt évek ez irányú változtatásait is.
• Módosítsák az állami vagyonról szóló 2007: CVI. törvényt, ezzel biztosítsák, hogy a nemzeti parki igazgatóságok az állami tulajdonú földeket bérleti díj nélkül használhassák!
• Történjenek érdemi lépések arra, hogy az állami termőföldek használatában valóban előtérbe kerüljenek az életvitelszerűen gazdálkodó helybeliek!
• Kérjük, hogy a jelentős befolyással rendelkező pártok, társadalmi szervezetek tevékenységük során a felhívásban rögzítettek szerint járjanak el, illetve támogassák azt a vidékpolitikát, amely a felsorolt célokat szolgálja! 

 
Legalább a jövő legfontosabb stratégiai javai, a föld és a benne lévő, rajta átfolyó víz maradjon nemzetünk rendelkezése alatt!

Budapest, 2010. február 22.

Aláírók:
 
Magyar Biokultúra Szövetség
Czeller Gábor elnök
 
Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara
Dr. Roszík Péter elnök
 
Nyugat- Dunántúli Biokultúra Egyesület
Kiss Attila általános alelnök
 
Magyar Természetvédők Szövetsége
Dr. Farkas István ügyvezető elnök
 
Szövetség az Élő Tiszáért
Dr. Veres Nándor elnök
 
Nimfea Természetvédelmi Egyesület
Sallai R. Benedek ügyvezető
 
Élőlánc Magyarországért
Ertsey Attila elnökségi tag
 
Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft.
Ács Sándorné ügyvezető
 
Magyar Agrár-környezetgazda Egyesület
Csitári Tibor elnök
 
WWF Magyarország
Dr. Magyar Gábor