– Nyílt levél Magyarország kormányához –

Napjainkban dől el, hogy 65.000 hektár magyar, állami tulajdonú föld kinek a kezébe kerül. A földek bérbeadására vonatkozó pályázati kiírás azonban értelmetlen és megmagyarázhatatlan feltételt tartalmaz, ami ismét a háttérben meghúzódó érdekkörökhöz juttathatja a földet a helyi gazdák helyett.

Második hónapja zajlik az állami földekre kiírandó pályázat előkészítése. Az első pályázati felhívások már megjelentek az NFA honlapján. A pályázati lehetőségre sokan abban a reményben várnak, hogy végre visszakaphatják őseiknek a Rákosi-rendszerben elvett földjét. Mégis, most mindez veszélybe került!

Olyan követelmény került az állami földek bérleti jogára kiírandó pályázatok szövegébe, amely látszólag az állattenyésztést van hivatva fellendíteni. Valójában azonban a családi gazdálkodók jelentős körét megfosztja a pályázatban való részvétel lehetőségétől.
 

A pályázati kiírás 12.2.i szerint a gazdálkodónak vállalnia kell, hogy „a szerződés megkötésétől számított egy éven belül a pályázat tárgyát képező ingatlanok vonatkozásában minden második hektár termőföld terület után 1 nagyállat egységnek (1 NE) megfelelő állatállományt alakít ki, és ezt a haszonbérleti szerződés megkötését követő 5 gazdasági évben is megőrzi”.
 

Ez a kizáró követelmény egy kaptafára képzeli el a különböző adottságú földek hasznosítását, mindenütt előírva az állatállomány létszámának kötelező növelését. Olyan területeken azonban, ahol ennek nincsenek meg a feltételei ez az előírás lehetetlen helyzetbe hozza a gazdálkodókat. Ilyen körülmények közt nem csoda, ha a több ezer hektáros területeket eddig bérlő tőkés társaságok meglepően magabiztosak…
 

Ács Sándorné, az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja elmondta: „– Számos területen a földet eddig bérlő tőkés társaság annak ellenére végezte el az őszi vetést több száz hektáron, hogy a bérleti joguk tavalyi lejárta után kötött ú.n. „megbízási szerződésük” 2011. október 31-én szintén lejár, a területre vonatkozó nyilvános pályázatot pedig még meg sem hirdették.”
 

Talán a társaságok tudhatnak valamit, amit a családi gazdálkodók nem? Az őszi vetés súlyos költségeit csak annak tudatában vállalhatták, hogy biztosak benne, övék lesz a nyertes pályázat.
 

Tiltakozunk az ellen, hogy becsapják az embereket! Elfogadhatatlan, hogy ismét legyenek törvények felett álló egyének és csoportok! Nem tűrjük, hogy a korrupció ismét belopakodjon a mindennapjainkba!
 

Követeljük a pályázati feltételek módosítását, hogy sem profitorientált tőkés, sem más külső pályázó ne lehessen megélhetési konkurense a helyi parasztcsaládoknak! Követeljük az esélyegyenlőség biztosítását a családi gazdaságok számára!

Budapest, 2011. október 26.
 

Ács Sándorné, Ertsey Attila
elnökségi tagok
Élőlánc Magyarországért
 

A teljes levél alább olvasható.

Földet kérnek a magyar gazdák!

Nyílt levél Magyarország kormányához

Történelmi napokat élünk. Napjainkban dől el, hogy 65.000 hektár magyar föld kinek a kezébe kerül.

A FIDESZ-KDNP választási ígéretei és a kormány jelenlegi célkitűzései között kiemelt fontosságú a helyi családi gazdaságok megerősítése. A választás eredménye is megmutatta, hogy ezt a célkitűzést a társadalom széles rétegei támogatják.

Lassan második hónapja zajlik az állami földekre kiírandó pályázat előkészítése. Az első pályázati felhívások már megjelentek az NFA honlapján. A gazdákon kívül kevesen tudják, hogy a most meghirdetésre váró állami földek valaha az adott területen élőké voltak, de a Rákosi-féle államosításkor elvették tőlük. A pályázati lehetőségre sokan abban a reményben várnak, hogy végre visszakaphatják őseik földjét azért, hogy művelhessék és utódaiknak is átadhassák a föld szeretetével és művelésének ismeretével együtt. Mindannyiunk jövőjét veszélyeztetné, ha a gazdáknak csalatkozniuk kéne. Mégis, most mindez veszélybe került!

Olyan követelmény került az állami földek bérleti jogára kiírandó pályázatok szövegébe, amely ugyan látszólag az állattenyésztést van hivatva fellendíteni, tényleges hatása azonban az, hogy a családi gazdálkodók jelentős körét megfosztja a pályázatban való részvételtől. A pályázati kiírás 12.2.i szerint a gazdálkodónak vállalnia kell, hogy „a szerződés megkötésétől számított egy éven belül a pályázat tárgyát képező ingatlanok vonatkozásában minden második hektár termőföld terület után 1 nagyállat egységnek (1NE) megfelelő állatállományt alakít ki, és ezt a haszonbérleti szerződés megkötését követő 5 gazdasági évben is megőrzi”.

Ez a kizáró követelmény többszörösen is értelmetlen és átlátszó:

• Nem veszi figyelembe a helyi adottságokat, mert egy kaptafára képzeli el a különböző adottságú földek hasznosítását, mindenütt előírva az állatállomány létszámának kötelező növelését. Olyan területeken azonban, ahol ennek nincsenek meg a feltételei e követelmény lehetetlen helyzetbe hozza a gazdálkodókat. Igy például a kiváló minőségű kenyérgabonát termő vidékeken ésszerűtlen, sőt nemzetgazdasági szempontból káros az állatok miatt a takarmánytermelésre való kényszerű átállás, mert a hazai kenyérgabona megtermelése és a gabonaexport ugyanolyan fontos érdek, mint az állattenyésztés.
• A kiírás úgy kötelezi a gazdálkodót állattartásra, hogy az ahhoz szükséges feltételek (beruházáshoz szükséges tőke, piacra jutás) nincsenek biztosítva. Ma biztos piacot sem tud senki ígérni a kényszer-állattartóknak, hiszen az állattartás tragikusan alacsony szintje éppen a piaci viszonyok rendezetlenségének következménye. Ráadásul sok családi gazdálkodó jelenlegi belterületi telephelyén a tartható állatlétszámot önkormányzati rendeletben korlátozzák, vagy egyenesen tiltják! Külterületi állattartó telepek létesítésére viszont sem a megszabott 1 éves határidő nem elég, sem a megfelelő tőke nem áll – épp a családi, kis gazdaságokban - rendelkezésre. ( Példaként: 50 hektár bérbevétele esetén sertéstartást feltételezve 5 millió Ft nagyságrendű beruházásra lenne kötelezve a bérlő.) Semmi nem indokolja, hogy hitelekbe, bizonytalan megtérülésű befektetésekbe, csődveszélyes vállalkozásba hajszolják a családi gazdaságokat. Az állattenyésztés fejlesztésének, bővítésének fontosságát senki nem vonja kétségbe – de annak nem ez az „árukapcsolás” a módja, és nem lehet kényszerítés az eszköze.
• Ilyen körülmények közt nem csoda, ha a több ezer hektáros területeket eddig bérlő tőkés társaságok magabiztosan viselkednek a földbérleti pályázatok kimenetelét illetőleg. Erre utal, hogy több területen is a földet eddig bérlő tőkés társaság annak ellenére végezte el az őszi vetést több száz hektáron, hogy a bérleti joguk tavalyi lejárta után kötött ú.n. „megbízási szerződésük” 2011. október 31-én szintén lejár, a területre vonatkozó nyilvános pályázatot pedig még meg sem hirdették. Talán a társaságok tudhatnak valamit, amit a családi gazdálkodók nem? Az őszi vetés súlyos költségeit csak annak tudatában vállalhatták, hogy biztosak benne, övék lesz a nyertes pályázat. Talán az említett irreális állattartási követelmény éppen azért került a pályázati feltételek közé, hogy azok a gazdálkodók, akik számára nélkülözhetetlen lenne további földek bérbe vétele a megerősödésükhöz és fejlődésükhöz, „önként” lemondjanak a pályázatban való részvételről, és ezáltal a földeket, amelyeket elődeiktől az ötvenes években erőszakkal vettek el, most ismét mások kaparintsák meg?

 
Tiltakozunk az ellen, hogy így becsapják az embereket! Elfogadhatatlan, hogy ismét legyenek törvények felett álló egyének és csoportok, akik a döntéseket a saját érdekük szerint alakítják a háttérben! Nem tűrjük, hogy a korrupció ismét belopakodjon a mindennapjainkba! Tiltakozunk az ellen, hogy maffia módszerekkel fenyegetik az ellenérdekeltek a földre pályázni kívánó gazdákat! Nem nézhetjük szótlanul, hogy a háttérből névtelen és megnevezhetetlen „erős emberek”, oligarchák irányítsák az országot, és ők döntsenek sorsunkról.

A 2/3-os megbízatás nem erre szólt!

Alulírottak követeljük a pályázati feltételek oly módon való módosítását, hogy sem profitorientált tőkés, sem más külső pályázó ne lehessen megélhetési konkurense a helyi parasztcsaládoknak! Követeljük az esélyegyenlőség biztosítását a családi gazdaságok számára!

A gazdák megerősödése, talpon maradása az ország jövőjének záloga!

Ha eltűnik a földet szerető és hozzá értő gazdák rétege, s helyüket bizonytalan tulajdonosi összetételű, kizárólag profit vezérelte tőkés társaságok foglalják el, a magyarság jövője és egy fenntartható, méltó életbe vetett reménye szertefoszlik!

Budapest, 2011. október 26.
 

Ács Sándorné, Ertsey Attila
elnökségi tagok
Élőlánc Magyarországért