Letöltések

AZ ÖKOPÁRT

alapítva: 2005-ben
„Te magad légy a változás,
amelyet látni szeretnél!”

Hitvallásunk, az Élőlánc Credo


Földbirtok-politika:
Kié legyen a föld?

-----------------
Miért akarjuk megmenteni Kishantost?

>>> a vidékért Beszámoló Jelentős kárt okoznak az államnak és a helyi közösségeknek az állami földek pályázatai
Jelentős kárt okoznak az államnak és a helyi közösségeknek az állami földek pályázatai Nyomtatás E-mail
2015. június 25. csütörtök, 18:25
Share/Save/Bookmark

Nyílt levélben fordul minden közjogi méltósághoz az Élőlánc Magyarországért

 


A VI. Ángyán jelentésből megállapítható, hogy az állami földekre kiírt pályázatokon túlnyomó részben nem helyi gazdálkodó családok nyertek. A bérleti díjat ugyanakkor gazdálkodó családok teherbíró képességéhez igazítva állapították meg. Ez a kedvezmény így nem a közösség érdekeit szolgálja, hanem magánvagyonokat gyarapít, ami egyértelműen kárt okoz a Magyar Államnak és polgárainak.

 

Súlyosan károsították azokat a helyi közösségeket is, ahol a település közigazgatási területéhez tartozó földeket nem a településen élőkhöz kerültek. Ezeket a településeket megfosztották a földek 20 év alatt befolyó jövedelmétől, a földhöz kapcsolódó EU-s támogatásoktól, és a jövedelem után befolyó adótól - vagyis a megélhetés forrásától, és a föld jövedelméből létrejövő gazdasági fejlődés esélyétől.

A VI. Ángyán jelentésből az is megállapítható, hogy a pályázati kiírás szélesre tárta a kapukat a tisztességtelen magatartás, a visszaélések előtt, és lényegében színlelt pályáztatás folyt. Még is nyerhetett, aki nem is pályázhatott volna.

Az Élőlánc arra is felhívja a közjogi méltóságok, valamint a jelen és jövő magyar nemzedékek figyelmét, hogy nincs ma Magyarországon olyan intézmény, mely jogosult lenne érdemben és hatékonyan fellépni az állami földvagyon védelmében.Ugyanakkor kormányközeli forrásból származó információk szerint a kormányzat arra készül, hogy az állami földeket eladja az érdekkörébe tartozó „nyerteseknek”. Nem zárható ki, hogy ez még ezen a nyáron, tehát alig néhány hét múlva megtörténik.
Az Élőlánc Magyarországért követeli a felelősök azonnali távozását és felelősségre vonását. Követeli, hogy bankárok és jogászok helyett a földhöz értő, köztiszteletben álló, felelős vezetők kezébe kerüljön a magyar föld ügye!


az Élőlánc Magyarországért elnöksége

--------------

 

 

Nyílt levél Magyarország közjogi méltóságai részére

Magyarország köztársasági elnöke

Dr. Áder János
Köztársasági Elnöki Hivatal
Sándor-palota, 1014 Budapest, Szent György tér 1–2.
Levélcím: 1536 Budapest, Pf. 227
 
Tárgy: Jelentős kár éri az államot, és a helyi közösségeket az állami földek pályázatainak ügyében
 
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
 
Jelen levelünkkel azért fordulunk Magyarország minden közjogi méltóságához, hogy felhívjuk figyelmüket az állami földvagyonnal történő gazdálkodás terén kialakult tarthatatlan helyzetre, amely jelentős kárt okoz a Magyar Államnak. Levelünk elválaszthatatlan mellékleteként megküldjük dr. Ángyán József tudományos igényességgel elvégzett elemzését az állami földpályázatok eredményeiről, amely állításainkat pontról pontra alátámasztja (1. számú melléklet: VI. Ángyán jelentés – 529 oldal).
Meggyőződésünk, hogy az állami földpályázatok során született döntésekkel a pályáztató jelentős közvetlen és közvetett vagyoni kárt okoz a Magyar Államnak, és egyúttal elősegíti a vidéki települések ellehetetlenülését.
A jelentésből megállapítható, hogy az állami földekre kiírt pályázatokban – a Nemzeti Vidékstratégiában foglaltakkal és a kormányzat által ismételten hangoztatott ígéretekkel ellentétben – túlnyomó részben nem helyi gazdálkodó családok nyertek 20 évre szóló bérleti szerződést. A bérleti díj ugyanakkor gazdálkodó családok teherbíró képességéhez igazítva került megállapításra 1250 Ft/AK/év összegben. Minden olyan esetben tehát, amikor a nyertes nem olyan helyi gazdálkodó család, mely a földet megélhetés céljából maga műveli, ez a kedvezmény nem a Nemzeti Vidékstratégia céljait, nem a közösség érdekeit szolgálja, hanem magánvagyonokat gyarapít, ami egyértelműen kárt okoz a Magyar Államnak.
A jelentés alapján az is megállapítható, hogy ez a pályázati folyamat, a kiírások és a döntések egyaránt súlyosan károsították azokat a településeket, helyi közösségeket, ahol a település közigazgatási területéhez tartozó földeket nem a település gazdálkodó családjai kapták meg. Megfosztották őket a földek 20 év alatt befolyó jövedelmétől, a földhöz kapcsolódó EU-s támogatásoktól, és a jövedelem után befolyó adótól. Ezzel megfosztották őket a megélhetés forrásától, a föld jövedelméből létrejövő gazdasági fejlődés esélyétől. Példaként mellékelünk egy összefoglaló táblázatot a vesztes és a nyertes településekről a VI. Ángyán jelentésből. (2. számú melléklet)
A VI. Ángyán jelentésből megállapítható az is, hogy a pályázati kiírás szélesre tárta a kapukat a tisztességtelen magatartás, a visszaélések előtt.
A pályázati kiírás az elnyert területtel együtt maximum 1200 hektár birtoklását engedi meg, de ez könnyen kijátszható úgy, ahogy az történt például a Hantos_HU21_10247 számú pályázat esetében, ahol Simon –Hornok Réka őstermelő nevén valójában a 2900 hektáros Simon Kft nyert 87 hektárt a Kishantosi Ökológiai Gazdaság földjeiből (3. és 5. számú melléklet). A pályázati kiírás a „helyi gazda” címszó alatt 20 km-es körzetet jelöl meg követelményként, de az nincs megkötve, hogy mennyi ideje kell ott laknia a pályázónak. Például egy másik kishantosi föld esetében a Hantos HU 21-10242 számú pályázat nyertese Vizi Dániel, a pályázat meghirdetése után 9 nappal 160 km-ről, Salgótarjánból telepítette át a cégét, a Mező Vidék Bt-t a Hantos 20 km-es körzetébe eső Szabadegyházára (4. számú melléklet).
A pályázat során a pályázatban megfogalmazott követelményeket maga a kiíró sem vette komolyan, azaz a pályáztató a pályázati szabályokat sértő döntéseket hozott. Ugyanez a Mező Vidék Bt. egy építési vállalkozás, melynek a pályázat benyújtásakor mezőgazdasági tevékenysége nem volt, így nem is volt jogosult pályázni, de nyert. Talán nem érdektelen, hogy Vizi Dániel két ilyen „vándor céggel” több földet is nyert Fejér megyében úgy, hogy mindig ott volt „helyi gazda”, ahol földet hirdettek meg. A fiatalember mezőgazdasággal sosem foglalkozott, most sem foglalkozik. A Kishantoson elnyert földet más műveli.
Mindez lehetővé tette a színlelt pályáztatást, vagyis a pályázók nagy részének becsapását, bizonyos pályázók tisztességtelen vagy szabálysértő módon történt földhöz juttatását. A színlelt pályáztatás leplezésére kitűnő módszer a már sokat emlegetett - gazdálkodási tervre adható, és az összpontszámhoz képest aránytalanul magas - „szubjektív” pontok beépítése a pályázatba, melyek biztosítják, hogy a pályáztató annak ítélje a földet, akinek akarja. Így váltak földönfutóvá azok a hortobágyi állattartó gazdák, akiktől annak ellenére vették el a legelőiket (és vele a megélhetésüket) hogy a pályázat fedőlapján hatalmas betűkkel szerepelt, hogy az állattenyésztés támogatása a pályázat célja.
Mindezekkel azért fordulunk minden közjogi méltósághoz, mert amint az a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság ügyében dokumentumokkal bizonyítható, ma Magyarországon nincs biztosítva az állami földvagyon védelme. Kishantos ügyében ugyanis az ügyészség és a bíróság egyaránt kimondta, hogy az állami földekre kiírt pályázatok ügyét nincs jogosítványuk vizsgálni. Erre egyedül a vidékfejlesztési miniszternek van joga, így például Kishantos ügyében saját magát kellene kivizsgálnia, de Fazekas Sándornak ehhez eddig nem volt kedve. Ezért a 2013. októberében az ügyészség javaslatára hozzá benyújtott panaszra a mai napig nem kaptak választ a kishantosiak (5. számú melléklet). A fentiekből ítélve nincs tehát ma Magyarországon olyan intézmény, mely jogosult lenne érdemben és hatékonyan fellépni az állami földvagyon védelmében.
Arra is fel kívánjuk hívni a közjogi méltóságok, valamint a jelen és jövő magyar nemzedékek figyelmét, hogy a Magyarország nemzeti vagyonának stratégiai elemét képviselő állami tulajdonú földek veszélyben vannak. Megbízható forrásból származó információk szerint az állami földeket a kormányzat a „nyerteseknek” kívánja eladni nagyjából úgy, ahogy 2001-2002- ben a „piszkos 12” néven elhíresült 12 állami gazdaságot eladták – vagyis „ingyen”. Ez utóbbiak törvénytelen parlamenti döntésen alapuló (2/3 helyett 51 %) „rabló privatizációja” sok milliárdos nagyságrendű kárt okozott a Magyar Államnak. Ma ezekre a gazdaságokra – az általuk használt összesen 100.000 hektáros nagyságrendű állami földekre épülnek azok a cégbirodalmak (Csányi Sándor – Bonafarm, Nyerges – Simicska – Mezort, Dorogi Árpád – Helmut Gsuk _ Zászlós Tibor – GSD cégcsoport), melyek a sajtóban is megjelent lélegzetelállító mértékű – sok milliárdos – mezőgazdasági támogatást kapják az európai adófizetők pénzéből.
Több, mint elgondolkodtató az is, hogy a 2001-2002-ben lezajlott privatizáció felelősei és lebonyolítói most ismét magas pozíciókban, tűzközelben vannak:
 
Glattfelder Béla  - a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, aki 2000-2002 között a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkáraként a 12 állami gazdaság privatizációjáért felelős kormánytag volt
 
Németh Lászlóné - nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár, aki 1998-2002 között a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-nél dolgozott. Előbb vezérigazgatói tanácsadó volt, majd a hitelezési területet felügyelő ügyvezető igazgatónak nevezték ki. Ő biztosította a 12 állami gazdaság privatizációjához a rendkívül kedvezményes sok milliárdos nagyságrendű hiteleket
 
Zászlós Tibor – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egész magyar mezőgazdaságért felelős (!) alelnöke. Emellett jelenleg is a Mezőfalvai Mg. Zrt. vezérigazgatója Helmut Gsuk német állampolgár (a tulajdonos Mezőfalva Invest Zrt vezérigazgatója) irányítása alatt. Vezérigazgatóként Zászlós Tibor vezényelte le a valamikori Mezőfalvai Kombinát privatizációját, melyben 4 ember (Zászlós Tibor, Jármy Pál, Villányi László és József Csaba) szerezte meg a többségi tulajdont a Mezőfalva Invest nevű céggel, majd 2006-ban eladták a Dorogi-Gsuk érdekeltségnek a 9000 ha állami föld 50 évre szóló használati jogával együtt.
 
Sebestyén Róbert – aki 2002-ben az 50 évre szóló bérleti szerződéseket az állam nevében lehetővé tette annak ellenére, hogy a törvényes lehetőség 10 év volt Az NFA elnöki székéből a Kishantos ügy kirobbanása után elkerült ugyan, de a Vidékfejlesztési Minisztériumban, a föld ügyek közelében maradt
 
Éder Tamás és Szabó Csaba – akik a „piszkos privatizáció” előkészítését végezték az ÁPV Rt. kulcspozícióiban, többek között a terület megtisztítását az olyan zavaró tényezőktől, mint Kishantos – mely a privatizációra kiszemelt vagyonelemeken végezte tevékenységét. Kishantost akkor nem sikerült „eltakarítani a terepről” – de Kishantos 2012-2013-as  kálváriája idején éppen Szabó Csaba volt a VM földügyi biztosa. Éder Tamás, aki időközben Csányi Sándor jobb kezévé vált – ma a Nemzeti Agrárkamara Élelmiszeriparért felelős országos alelnöke Zászlós Tibor mellett. Szabó Csaba nemrég még a VM földügyi biztosa volt (Bitay elődjeként), majd a 100 %-os állami tulajdonú Hortobágyi (!) Génmegőrző Nonprofit Kft igazgatója lett. Ő volt a VM 410 millió Ft-ját elveszítő TIG Kft. első igazgatója is, ő nevezte ki azt a gazdasági igazgatóhelyettest, aki felelős az elveszett százmilliókért
 
Magyarország hosszú távú érdekeinek védelméért ezért megismételjük a 2012. május 10-én közzétett „Élőlánc a földért” nyilatkozatunk követelését, és most már 12.732 fő csatlakozóval együtt kinyilvánítjuk a következőket:
„A föld Magyarország legjelentősebb természeti erőforrása, amelynek természetes rendeltetése, hogy a magyar társadalomnak mindennapi betevő falatot, a vidéki családoknak megélhetést nyújtson.
A fenntartható vidékfejlesztés alapja, hogy a helyi erőforrások felett a helyi családok, helyi közösségek rendelkezzenek.
Minden ettől eltérő földtulajdoni, földhasználati viszony, földspekuláció a közérdek ellen való, ezért követeljük
- az állami földek bérleti jogára kiírt pályázatok azonnali visszavonását, a közérdeket sértő, a közvéleményt megbotránkoztató pályázati eredmények megsemmisítését, az ezek alapján megkötött szerződések felbontását;
- a Nemzeti Vidékstratégia célkitűzéseinek maradéktalanul megfelelő új pályázati rendszer kidolgozását a családi gazdaságokkal érdemi együttműködésben;”
Követeljük továbbá
a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtásának azonnali megkezdését, és
a felelősök - Fazekas Sándor miniszter, Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár és Nagy János NFA elnök– azonnali leváltását és Szabó Csaba korábbi földügyi biztossal, valamint  Sebestyén Róbert korábbi NFA elnökkel együtt felelősségre vonását.
Követeljük továbbá, hogy bankárok és jogászok helyett a földhöz értő, köztiszteletben álló, felelős vezetők kezébe kerüljön a magyar föld ügye!
 
Mezőfalva, 2015. május 29.
 
Élőlánc Magyarországért elnöksége

 

 

 

Képtár térkép

Joomla! Template by Red Evolution - Joomla Web Design