Magyarország és Szlovákia még 2008 augusztusában állapodott meg közös stratégiai környezeti vizsgálat végzéséről a Bős-nagymarosi jogvita tárgyalásainak keretében.

A magyar-szlovák tárgyalások keretében elsőként megvalósíthatósági tanulmány készül a szigetközi rehabilitáció összes lehetséges megoldásáról, majd mindezekről környezeti vizsgálat, és az eredmények beépülnek Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervébe, 2009. december 22-i határidővel.

Információforrások

1. Kovács György, a magyar-szlovák tárgyalódelegáció titkára, www.bosnagymaros.hu címmel honlapot tart fenn, mely a tárgyalási jegyzőkönyveket is tartalmazza. A honlapon az elkészült megvalósíthatósági tanulmány és a stratégiai környezeti vizsgálat előzetes dokumentumai is olvashatók.

Megjegyzés: Vita tárgya, hogy a magyar-szlovák jegyzőkönyvek mellékleteit nem teljes körűen tartalmazza honlap, ami bizonytalanságot és bizalmatlanságot ébreszt az érdeklődő közpolgárokban.

2. A Központi Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság (VKKI) a www.vizeink.hu honlapon idén szeptemberben tette közzé a vízgyűjtő-gazdálkodási terv anyagait. Ugyanitt a közpolgárok véleményt is nyilváníthattak a tervekről. Összesen 47 darab terv készült, ezek egyike az "1-1 Szigetköz", ebbe épültek be a megvalósíthatósági tanulmány eredményei. 

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

A megvalósíthatósági tanulmány 9 változatot sorol föl, melyek a szerzők szerint a szigetközi rehabilitációt szolgálják. A tervek közös jellemzője, hogy rehabilitáción kizárólag különféle műszaki beavatkozásokat értenek, a Duna vízmegosztásának kérdésköre nem merül föl.

Megjegyzés: Az ún. EU javaslatot leszámítva, kész ténynek veszik, hogy a jelenlegi, ún. ideiglenes vízmegosztás (80 százalék Bős – 20 százalék Duna) marad, amíg a bősi erőmű áll.

Megválaszolatlanul marad a kérdés (sőt föl se teszik), hogy mi a rehabilitáció célja.

Tényként kell tudni, hogy annak idején, 1995-ben, Horn Gyula személyesen állapodott meg Vladimir Meciarral a szigetközi ideiglenes vízpótlásról, beleértve a dunakiliti fenékküszöb megépítését. Tizennégy éve ez működik. A szigetközi hullámtéri ágakban azóta sok víz van, általában több is, mint az eredeti állapotban. Ám a szigetközi Duna-szakaszba csak 20 százalék víz jut. Hogy ez mit jelent, azt a fénykép szemlélteti a dolgozat végén.

1-1 SZIGETKÖZ – VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A megvalósíthatósági tanulmány 9 terv-változata közül a vízgyűjtő-gazdálkodási tervbe csak 1 darab, a SZITE javaslat épült be.

Megjegyzés: A SZITE a Szigetközi Természetvédő Egyesület, melyet Láng István, a KVVM főosztályvezetője (korábban a dunakiliti gát üzemeltetője) alapított. A szigetközi rehabilitációs tervet LIFE projekt keretében készítették.

Azaz a szigetközi Duna-szakaszt - a következő években - a SZITE javaslatának megvalósításával hozzák jó állapotba. Ismerkedjünk meg a tervvel, úgy, ahogyan az a megvalósíthatósági tanulmányban szerepel!

SZITE JAVASLAT

[Forrás: Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány: A Duna szigetközi szakaszának rehabilitációja, a Bős-Nagymaros Projekt Kormányküldöttsége által a közös magyar-szlovák Stratégiai Környezeti Vizsgálat elkészítése céljából megalakított Munkacsoport magyar szekciója, 2009. február]

A kimásolt rész mutatja, hogy a szigetközi Duna-szakasz jó állapotba helyezése érdekében három darab ún. dinamikus fenékküszöb fog épülni, és lesz kishajózsilip és hallépcső is mindenütt. És a három gát csak a kezdet, az építési  tapasztalatok birtokában lehet majd újabbakat tervezni valamint építeni!

Megjegyzés: Esetleg arra gondolhatunk, hogy a megvalósíthatósági tanulmányban hivatkozott forrásban sokkal hosszabb kifejtést találunk a háromgátas tervről. Ám rosszul gondolnánk, mert a hivatkozott honlap, a www.szigetkozosen.hu mindössze három és fél oldalas anyagot közöl a tervről.

Megfogalmazhatjuk az összegző megállapítást: Az 1995-ös fenékküszöb-építés már régen volt, jó lenne újra (állampénzen) építkezni, erről szól a terv. A környezeti hatásokat nem vizsgálták, a költségeknek még a nagyságrendjét se becsülték meg, de lesz kishajózsilip és hallépcső mindenütt. Megjegyzendő, ezeken a helyeken mind a kishajók, mind a halak akadálymentesen közlekedhetnek jelenleg. Bajban vannak persze a tervezők, hiszen már az 1995. évi milliárdos építkezéskor azt ígérték, hogy érdemes költeni, mert ez megoldja a hullámtéri ágak vízpótlását. Most, az újabb pénzek szerzése érdekében azt kellene indokként írniuk, hogy a múltkori nem sikerült, de ezt mégse írhatják. És nem is lenne igaz, mert 1995 óta a mellékágak vízellátása megoldott.

EU JAVASLAT

Természetesen a szigetközi környezeti értékek védelmében tenni kell. Ez rögtön a Duna elterelése után meg is kezdődött. A korabeli javaslatok közül kiemelkedik az EU Bizottsága által menedzselt anyag, amely nem sokkal a Duna elterelése után készült. (Az összefoglaló tanulmány teljes egészében olvasható a www.szigetkoz.biz "tervek" oldalán.) A megvalósíthatósági tanulmány ezt a javaslatot is tartalmazza.

A terv fontosságát mutatja, hogy annak idején még a Horn Gyula féle ideiglenes vízpótlási terv is ennek alapján készült. Az más kérdés, hogy a vízmegosztás akkor rosszul sikerült, de ne merüljünk el a múltban.

A szigetközi kérdéssel foglalkozó civil környezetvédők az EU javaslatról történő tárgyalást szeretnék a mindenkori tárgyalódelegációval elfogadtatni. Mellettünk szól, hogy a magyar kormány határozatban fogadta el annak idején, továbbá, hogy sok eleme már meg is valósult. Ellenünk szól, hogy akkor nem lehetne újabb és újabb rehabilitációs tanulmányokat írni.

És valóban, a hágai ítélet óta sok projekt folyt, egyre újabb és újabb rehabilitációs tervek készültek. (A www.szigetkoz.biz oldalon olvasható az egyik, - a Droppa György, Rácz Tamás szerzőpáros nevével fémjelzett - ún. hétgátas terv MTA véleményezése. A vélemény magát a tervet is röviden összefoglalja.) A tervek a választások után általában elsüllyednek, majd mint valami főnix, a következő választási kampányt röviddel megelőzve, újra virágba bomlanak. A fő különbség köztük a fenékküszöbök számában mutatkozik.

ÖSSZEFOGLALÁS

Nem tudható, hogy mit hoz a jövő. Az lenne jó, ha a SZITE tervet nem minősítenék át hivatalos magyar tervvé. Ezzel ugyanis végképp elveszne az utolsó lehetőség is, hogy a hágai ítéletre alapítva, tárgyalások folyjanak a jelenleginél jobb dunai vízmegosztásáról.

Holott az bizonyos, hogy a Szigetköz környezeti értékeit csak a Dunába engedett víz mennyiségének lényeges növelésével lehet védeni. Újabb dunai gátak újabb környezeti kárral járnak, és sokba is kerülnek. Kétségtelen, a tervezőknek és az építőknek hasznot hoznak.

2009. november 29.

Összeállította: Hajósy Adrienne

A fenti képen látható: Dunának jutó húsz százalék víz lefolyása a mederben

Természetes állapotban a partmenti ligetek vonaláig borította víz a medret.
A vízfelület összezsugorodása miatt a meder szárazra került részein elburjánzanak a gyomok és elborítják a bokorfüzesek. A Dunakiliti és a Szap feletti szakaszon a duzzasztás miatt lecsökkent a folyam sebessége, a finomszemű hordalék kiülepedik, a meder iszaposodik (kolmatálódik). Az infiltrációt biztosító hajdani kavicsos mederanyag átalakul, ez csökkenti a parti szűrésű víznyerés lehetőségét, és minőségi kockázatot jelent.