A május 6-i szakmai tanácskozást követően megszületett az Élőlánc a kisiskolákért mozgalomban részt vevő szervezetek és a folyamatba bekapcsolódott szakértők javaslata a kistelepülési iskolák helyzetének rendezésére.

Szakértőink a tanácskozás előkészítésében, az anyag véglegesítésében szorosan együttműködtek az Oktatási Minisztérium képviselőivel. A Minisztérium és a mozgalom szakemberei és más szakértők számos ponton egyetértésre jutottak, így remény van a törvényi szabályozás pozitív irányú megváltoztatására.

További információk: elolanciroda@gmail.com, 30 5979 001.

Az Élőlánc a kisiskolákért kezdeményezés javaslatai

a falusi iskolák működési feltételeinek szabályozására a Pedagógusok Házában, május 6-án rendezett tanácskozás nyomán.

Stratégiai cél

Azokon a településeken, ahol a családok ezt igénylik, az alapvető oktatási-nevelési feladatokat ellátó intézmények legyenek helyben elérhetőek a bölcsödétől a nyolcadik iskolai évfolyamig, amennyiben ez nem követel az államtól aránytalan anyagi áldozatot.


A javasolt ellátásszervezési modell

Az iskolafenntartó társulások a jövőben önálló iskolák/óvodák szövetségeiként működjenek. A szövetkezés célja - a szubszidiaritás elvének megfelelően - az egyes iskolák lehetőségeit meghaladó feladatok közös ellátása, valamint a pedagógusok munkájának ésszerű megszervezése, ellenőrzése, értékelése, a gazdaságosabb működés.

Biztosítani kell a társult községek egyenjogúságát és közvetlen beleszólását a helyi intézményt érintő döntésekbe. A társulás ne az iskolák megszüntetésének, hanem fenntartásának eszköze legyen.

A társult intézmények önállóságát jelentős mértékben növelni kell. Az iskolát nevezzék ismét iskolának, minden intézmény kapja vissza a saját nevét. Az igazgató kinevezésénél a községi önkormányzat rendelkezzen egyetértési joggal. A társulás keretében működő iskolák pedagógiai programjukat, valamint az ezen alapuló helyi tantervet maguk készítsék és fogadják el a társulás vezetőjének egyetértésével.

A közösen ellátandó feladatokat értelemszerűen a társulás közös munkaterve határozza meg. Ez tartalmazza a társult és önállóan működő, önkormányzati, alapítványi, egyházi és egyéb intézmények együttműködését.
Minden társulás alkalmazhasson szükség szerint fejlesztő pedagógust, szabadidő-szervezőt,gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst.

A hatékonyság javítását ne a tanulók, hanem szükség esetén a tanárok utaztatásával érjék el! Az utazással töltött idő számítson bele a kötelező óraszámba, az útiköltséget a fenntartó térítse meg.


Minőségbiztosítás

A többcélú kistérségi társulásokat a törvény kötelezze megfelelő képzettségű oktatási referens alkalmazására. A társulások a regionális oktatási hivatal szakmai közremûködésével, az elmúlt évek adatainak felhasználásával készítsék el és hozzák nyilvánosságra valamennyi, a térségben működõ iskola értékelését. Az értékelés szempontjai terejedjenek ki a pedagógiai és tanulói teljesítmények valamint ezek változásának mérésére, a szaktanár ellátottságra, a tanárok képzettségére, a kötelezõ ellátást meghaladó oktatási és közművelődési szolgáltatásokra. Erre az értékelésre épüljön a többcélú társulások kistérségi közoktatási intézkedési terve. Az intézkedési tervek több évre garantálják az intézmények kiszámítható működési feltételeit.


Finanszírozás

A társulást ne finanszírozási kényszer ösztönözze, és az egyes iskolák közötti megkülönböztetés ne a tanulók létszáma, hanem a pedagógiai munka minősége szerint történjen. Ne korlátozzák a kistelepülések iskoláinak részvételét a fejlesztési és egyéb pályázatokon.
A források felhasználását megkötő központi előírások számát csökkenteni, az érintettek önállóságát és nyilvános ellenőrzését erősíteni kell. A kormányzat világosan szabja meg a társulások oktatáspolitikai feladatait, de ezen túlmenően ne avatkozzon bele a különféle jogcímeken folyósított támogatások felhasználásába.

Az ún. "bejáró normatíva" alternatívájaként a települések azzal azonos összegű "helyben maradó" normatívát is igényelhessenek, amennyiben ebből fedezni tudják az egyenértékű minőségi munka feltételeit.

Az iskolák értékeléséhez kapcsolódjon a jelenlegi támogatási rendszert kiegészítő új, minőségi normatíva. Ebben az oktatási feladatellátásra alakult társulás tagjai közös teljesítményük átlagának megfelelő mértékben együttesen részesüljenek, hogy a támogatás érdekeltséget teremtsen a minőségi különbségek csökkentésére, szakmai együttműködésre. A minőségi normatívában az önállóan működő és a társult intézmények egyaránt részesüljenek.

A szaktárca vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy a fejlesztésre elérhető EU források egy részét miként lehet a falusi kisiskolákban folyó munka minőségének a javítására fordítani (pl. a pedagógusok felkészítése az összevont tanulócsoportokban folyó oktató-nevelő tevékenység módszertanára.)

A tanári pálya vonzerejének növelése, a hátrányos helyzetű településeken dolgozó pedagógusok munkájának támogatása és megkülönböztetett megbecsülése elsőrendű fejlesztési cél. Iskolabusz helyett a települések pályázhassanak tanári szolgálati lakásra vagy adott esetben az utazó pedagógus rendelkezésére álló személygépkocsira.


Létszám-korlátok

A társulás keretében járó kedvezmények továbbra is a meghatározott minimális csoportlétszámhoz kötöttek, azonban megfelelő pedagógiai program esetén a felső tagozaton is váljék elfogadottá a különböző évfolyamok tanulóiból összevont csoportok kialakítása. Az összevont tanulócsoportokban folyó pedagógiai munka sajátos módszertanát akreditált képzéseken és továbbképzéseken sajátítsák el a leendő illetve a gyakorló pedagógusok.
A jelenleg kötelező, létszámhoz kötött továbbműködési engedélyeztetési eljárás szűnjön meg.

Budapest, 2008. május 13.


A dokumentum itt letölthető.