|
Megszűnő kisiskolák és javaslatok
Az alábbiakban több kistelepülés beszámolóját olvashatják intézményeik megszűnéséről, illetve javaslatokat a helyzet rendezésére. A névvel közölt anyagok szerzője hozzájárulását adta a közléshez. A többiek elérhetőségét irodánk kérésre a másik fél beleegyezése esetén rendelkezésre bocsátja. Fulókércs, Borsod-Abaúj-Zemplén A Bükki Településszövetség felhívása
Olvasson tovább vagy kattintson ide, ha pdf formátumban kívánja letölteni a beszámolókat. Tisztelt Koordinátor! Iskolánk a diósviszlói Beleváry Ferenc Általános Iskola és Óvoda 255. éves múlt után 2007. szeptember 1-től tagintézményként működik, csak alsó tagozattal. Az eredetileg 3 fenntartó által működtetett intézmény beiskolázási körzetében kb 136 általános iskolás korú gyermek él. Azonban az intézményünkbe járó gyerekek száma az elmúlt 10 év alatt 93-ról 67-re csökkent. Ennek elsődleges oka a szomszédos településeken folytatott oktatáspolitika, mely szerint csak azok a szülők tesznek meg mindent falujukért, akik a kevesebb normatíván felüli támogatást kérő harkányi iskolába íratják gyermeküket. Másodlagos, de nem elhanyagolható indoka a szülőknek a más iskolába való beíratásra az a bizonytalanság, mely a kistelepülések iskoláinak létét jellemzi. Szülőként igyekeztek olyan helyet találni, ahol az általános iskola 8 évét eltöltheti. A 2007-2008-as tanévben 11 első osztályosunk lett volna, akik közül 6 gondolta meg magát és iratkozott át másik iskolába, mivel nem tarthattuk meg a felső tagozatot. Nem szeretném hosszan ecsetelni, milyen jövő vár ránk, ha a továbbiakban is így gondolkodnak a leendő első osztályosok szülei. Mi pedagógusok igyekszünk mindent megtenni a hozzánk járó gyerekek érdekében és ezt nem elsősorban az állásunk megőrzése miatt tesszük, hanem hivatástudatunk irányít bennünket. Ha nem lesz a településen iskola, meg fog szűnni az óvoda is. Itt jegyzem meg, már van olyan szülő, aki a gyerekét Harkányba iratja nagycsoportos óvodába, hogy megismerkedhessen leendő harkányi osztálytársaival! Ha nem lesz óvoda, nem lesz szükség a település konyhájára sem, ahol az intézményeken kívül a szociálisan rászorultak számára is elérhető áron főznek nap mint nap. Gondolom ez a folyamat nem csak minket érint, mégis úgy érzem, semmi segítséget nem kapunk a minisztériumok részéről. Pusztulnak falvaink! Az idősebb generáció szerint mindent felszámolunk, amit ők felépítettek. Van igazság benne! Köszönöm, hogy leírhattam gondolataimat! Küldök néhány fényképet is iskolánkról. Egy projekt óra, falunapi színdarab, Klastrompusztán erdei iskola, egészségnapi előadás. Tisztelettel és köszönettel: Horváthné Priol ÁgnesDiósviszló tagintézmény-vezető a település egyik képviselője
A Fulókércsi Általános Iskola (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), immáron tagiskola vezetője vagyok. Iskolánkat az elmúlt tanév elején vonták össze a szomszédos település iskolájával. Az iskolai összevonás ellen nem lett volna kifogásunk, ha szakmai társulást köt a két intézmény, mert nálunk csak alsó tagozatos oktatás van, 1-4. osztály. Azóta is az a véleményünk, hogy ez a fajta intézményi összevonás elhamarkodott és átgondolatlan volt. Várnánk
az illetékesek
részéről egy átfogó
hatástanulmányt is, mely igazolná vagy
cáfolná a döntés
helyességét. Jó lenne más, hasonló összevonással működő intézmények tapasztalatait is összegyűjteni, mert elképzelhető, hogy nem mindenütt ilyen lesújtó és elszomorító a helyzet, mint azt mi itt észleljük, átéljük és elszenvedjük. Tragédiaként, egy kisebb fajta „halálként” éltük át az iskola megszüntetését. A helyi fenntartó gyakorlatilag csak asszisztál a működésben. A gesztor önkormányzat a szerződésben rögzített feltételeket nem tarja be. Az itteni pedagógusokat anyagi kár is érte, nem beszélve az erkölcsi megkülönböztetésről. A működés eddig zökkenőmentes volt. Most minden ügyünket (KIR, OKM, pályázatok) csak a gesztor önkormányzat és a körzeti iskola intézhet, illetve rajtuk keresztül, az ő engedélyükkel végezhetünk. Sokkal bonyolultabbá vált az iskolai adminisztráció minden területen. Ugyanakkor „apátlan, anyátlan árvák lettünk”. A helyi fenntartó szakfeladat hiányában nem tudja segíteni az iskolát, a gesztor önkormányzat anyagiak hiányában és érdektelenségből nem foglakozik velünk. Tulajdonképpen nem tartozunk sehová! Hosszasan tudnám sorolni az összevonás gyakorlati működésbeli hátrányait, csak azt nem tudom, mennyire fontos ez az Önök számára. De jó volt kiírni magamból a fájdalmainkat és csak abban bízom, hogy egyszer még az Önök segítő közreműködésével megváltozhat az életünk. Köszönjük értünk és érdekünkben eddig végzett munkájukat és további kitartást kívánunk. Kezdeményezésükben mindenkor partnerek leszünk. 2008-08-14 Tisztelettel: Molnár Istvánné, Tagiskola-vezető
a márianosztrai Virág Benedek Általános Iskola
fennmaradásáért
/Reményik Sándor: Templom és
iskola/ Márianosztra az első írásos emlékek szerint több, mint 700 éves település. Az itt élő gyermekek nevelését-oktatását 1719-től a Nagy Lajos király által alapított kolostor pálos szerzetesei szervezték meg. Ezalatt a majd’ 290 év alatt folyamatos volt az itt élő gyermekek iskoláztatása. Sok nehézség árán, de mindig sikerült megtartani az iskolát. Az 1800-as évek közepén a tanítás két helyszínen folyt. A fiúkat egy zsellérházban okították, a lányokkal a kolostorba érkezett Vincés-nővérek foglalkoztak. Az áldozatos munkában talán Pokorni József néptanító járt az élen, aki óvoda létesítését is célul tűzte ki, felajánlva ennek megvalósítása érdekében teljes vagyonát. Láthatjuk, hogy soha nem hagyták veszni a templomot s az iskolát. Mind ezidáig! 2008 júniusában egy szülői értekezlet során a község és az iskola vezetősége bejelentette a szülőknek, hogy szeptembertől megszűnik a márianosztrai iskola felső tagozata. Az indok: fenntartási nehézségek és az osztályok létszámának csökkenése. A térségi integrált iskolarendszer eredményeképpen leépítik a kis létszámú falusi iskolákat, s a gyerekeket egy központi iskolába gyűjtik, elszakítva őket saját településüktől. A márianosztrai iskola szlovák nemzetiségű tanintézmény. Ez azt jelenti, hogy 8 fővel már indíthatnak osztályokat. Jelenleg van olyan osztály, ahol 17 gyermek tanul. Több példa mutatja, hogy egy iskolában a tagozatok leépítése az iskola jövőbeni bezárásához vezet. Több márianosztrai szülő is azon gondolkodik, hogy ha az idősebb gyereknek másik településre kell járnia, akkor a kisebbet is oda küldik, hogy legalább együtt legyenek, figyeljenek egymásra. Ez alátámasztja azt a félelmet, hogy az alsó tagozatból is elfogynak a tanulók. És ha nincs iskola, nincs a falunak jövője. Ezt a problémát az uniós országok okosabbja úgy oldja meg, hogy nem a gyereket küldi a tanítóhoz, hanem a tanárt a nebulóhoz. Ez talán még költséghatékonyabb, mint meneszteni a tanári kart és utaztatni a tanulókat. A nosztrai szülők kételkednek abban, hogy a képviselő testület mindent megtett volna az iskola fennmaradásának ügyében. Ezért határoztuk el, hogy minden követ megmozgatunk, minden lehetséges megoldást számba veszünk, abban a reményben, hogy akarattal és segítséggel jövőt teremthetünk az iskolánknak. Néhány megbeszélést követően, arra jutottunk, hogy adománygyűjtéssel tudjuk az idei év költségeit fedezni. Az idő szűkössége miatt másfajta működő finanszírozási formát nem találtunk. Az önkormányzat július 31-ig adott határidőt, hogy legalább a tanévkezdéshez szükséges összeget felmutassuk. Ez 2,5 millió forint körüli összeget jelentett. Legkézenfekvőbb megoldásnak az tűnt, hogy a Márianosztráért Közhasznú Egyesület nyisson egy folyószámlát, s arra gyűjtsük az adományokat. Július 16-án sikerült elkezdeni a tényleges adománygyűjtést, addig nyilatkozatok alapján próbáltuk felmérni, hogy mennyit áldoznának a falu lakosai az iskola megmentéséért. Röpke két hét alatt, július 31-ig 2.714.000 Ft-ot sikerült összegyűjteni, így megalapoztuk a helyi iskola további működését. Augusztus 9-én helybéli fiatalok jótékonysági rockfesztivált szerveztek, melynek teljes bevétele, 178.000 Ft is az adomány mértékét növelte. Legutóbbi adatok szerint augusztus 11-ig 3.068.000 Ft gyűlt össze az adományszámlán. Az adományokból az egyesület minden hónapban 384.000 Ft-al járul hozzá az iskola fenntartási költségeihez. A fenti összegből 2009. márciusáig tudjuk megoldani ezt a feladatot. Várunk minden ötletet, ajánlattételt a nosztraiskolaert@gmail.com e-mail címre!
Köszönettel: a márianosztrai iskola fennmaradásáért igyekvők
A BÜKKI TELEPÜLÉSSZÖVETSÉG
FELHÍVÁSA, ÁLLÁSFOGALÁSA A kistelepülések legégetőbb problémája az alapfokú
oktatás—nevelés alulfinanszírozottsága és az ebből eredő forráshiány. Általánossá
vált a település önkormányzatok
egymás
közötti vitája, súrlódása, de
felerősödött a helyi önkormányzatok
érdemtelen
bűnbak keresése is. Az önkormányzatok anyagi ellehetetlenülése elvonja a figyelmet a fejlődés, alkotás lehetőségeiről és gyengíti az összefogás esélyét.
Stratégiai cél A településeken, az alapvető oktatási-nevelési feladatokat ellátó intézmények legyenek helyben elérhetőek a bölcsödétől a nyolcadik iskolai évfolyamig.Az iskolafenntartó társulások a jövőben önálló iskolák/óvodák szövetségeiként működjenek. A szövetkezés célja – a szubszidiaritás elvének megfelelően – az egyes iskolák lehetőségeit meghaladó feladatok közös ellátása, valamint a pedagógusok munkájának ésszerű megszervezése, ellenőrzése, értékelése, a gazdaságosabb működés. Biztosítani kell a társult községek egyenjogúságát és közvetlen beleszólását, a helyi intézményt érintő döntésekbe. A társulásban is maradjon helyben az óvoda és az alsótagozat. A társult intézmények önállóságát jelentős mértékben növelni kell. A tagintézmény vezetője nagyobb mozgástérrel rendelkezzen. Az iskolát nevezzék ismét iskolának, minden intézmény kapja vissza a saját nevét. Az igazgató kinevezésénél a községi önkormányzat
rendelkezzen egyetértési joggal. A társulás keretében működő iskolák pedagógiai programjukat, valamint az ezen alapuló helyi tantervet maguk készítsék és fogadják el a társulás vezetőjének egyetértésével. A közösen ellátandó feladatokat értelemszerűen a társulás közös munkaterve határozza meg. Ez tartalmazza a társult és önállóan működő, önkormányzati, alapítványi, egyházi és egyéb intézmények együttműködését. Állami források tegyék lehetővé, hogy minden társulás
alkalmazhasson szükség szerint fejlesztő pedagógust, logopédust,
szabadidő-szervezőt, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, melyek órakedvezményt
kapnának. A hatékonyság javítását ne a tanulók, hanem szükség esetén a tanárok utaztatásával érjék el! Az utazással töltött idő számítson bele a kötelező óraszámba, az útiköltséget a fenntartó térítse meg.
Minőségbiztosítás A többcélú kistérségi társulásokat a törvény kötelezze a megfelelő képzettségű oktatási referens alkalmazására. A társulások a regionális oktatási hivatal szakmai közreműködésével, az elmúlt évek adatainak felhasználásával készítsék el és hozzák nyilvánosságra valamennyi, a térségben működő iskola értékelését. Az értékelés szempontjai terjedjenek ki a pedagógiai és tanulói teljesítmények, valamint ezek változásának mérésére, a szaktanár ellátottságra, a tanárok képezettségére, a kötelező ellátást meghaladó oktatási és közművelődési szolgáltatásokra. Erre az értékelésre épüljön a többcélú társulások kistérségi közoktatási intézkedési terve. Az intézkedési tervek több évre garantálják az intézmények kiszámítható működési feltételeit.
Finanszírozás A társulást finanszírozási előnyök, és a szakmai pedagógiai elvek együttesen legyenek ösztönzők, és az egyes iskolák közötti megkülönböztetés ne a tanulók létszáma, hanem a pedagógiai munka minőségéből eredő pozitív változás alapján történjen. Ne korlátozzák a kistelepülések iskoláinak részvételét a fejlesztési és egyéb pályázatokon. A források felhasználását megkötő központi előírások számát csökkenteni, az érintettek önállóságát és nyilvános ellenőrzését erősíteni kell. A kormányzat világosan szabja meg a társulások oktatáspolitikai feladatait, de ezen túlmenően ne avatkozzon bele a különféle jogcímeken folyósított támogatások felhasználásába. Az un. „bejáró normatíva” alternatívájaként a települések azzal azonos összegű „helyben maradó” normatívát is igényelhessenek, amennyiben ebből fedezni tudják az egyenértékű minőségi munka feltételeit. Az iskolák értékeléséhez kapcsolódjon a jelenlegi támogatási rendszert kiegészítő új, minőségi normatíva. Ebben az oktatási feladatellátásra alakult társulás tagjai közös teljesítményük átlagának megfelelő mértékben együttesen részesüljenek, hogy a támogatás érdekeltséget teremtsen a minőségi különbségek csökkentésére, szakmai együttműködésre. A minőségi normatívában az önállóan működő és a társult intézmények egyaránt részesüljenek. A szaktárca vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy a fejlesztésre elérhető EU források egy részét miként lehet a falusi kisiskolákban folyó munka minőségének a javítására fordítani (pl. a pedagógusok felkészítése az összevont tanulócsoportokban folyó oktat-nevelő tevékenység módszertanára.) Hátrányos helyzetű településeken dolgozó pedagógusok munkájának támogatása és megkülönböztetett megbecsülése elsőrendű fejlesztési cél. Iskolabusz helyett a települések pályázhassanak tanári szolgálati lakásra vagy adott esetben az utazó pedagógus rendelkezésére álló személygépkocsira.
Létszám - korlátok A
társulás
keretében járó kedvezmények továbbra
is a meghatározott minimális
csoportlétszámhoz kötöttek, azonban megfelelő
pedagógiai program esetén, a
felső tagozaton is váljék elfogadottá a
különböző évfolyamok tanulóiból
összevont
csoportok kialakítása. Az összevont
tanulócsoportokban folyó pedagógiai munka
sajátos módszertanát akkreditált
képzéseken és
továbbképzéseken sajátítsák
el a
leendő, illetve a gyakorló pedagógusok. A jelenleg kötelező, létszámhoz kötött továbbműködési engedélyeztetési eljárás szűnjön meg! A csoportfinanszírozási normatíva csökkenő támogatást eredményezett az oktatásban. Kiszámítható, a tanulókra és iskolákra szabott normatív finanszírozási rendszert kell kialakítani, melyben minimálisan a pedagógusok bérének állami fedezete biztosítva legyen! A kübekházi Határkő Iskola
helyzete A Csongrád megyei települést 1843-ban alapították, s nem sokkal később egy régi, használaton kívüli istállóban az oktatás is megindult. Az elmúlt 163 évben az oktatás – beleszámítva a világégéseket, Trianont és a falu felét kitevő németek elüldözését is – folyamatos volt. A település az 1990-es rendszerváltoztatás óta nem volt ilyen, a kormányzat által ellehetetlenített anyagi helyzetben, mint jelenleg, noha eddig nem volt adósságállománya. Egy sor olyan kötelező feladatot ró rá a törvény, amelyhez nem biztosít a kormányzat forrást. Elfogadhatatlan a jelenlegi iparűzésiadó-politika, amely nem a bevételek növelésére serkenti a településeket, hanem sarcolja azon településeket, amelyek jól sáfárkodnak. A Határkő Iskola megmentése érdekében Önkormányzatunk 2007. július 1-jével csatlakozott a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Intézményéhez, mert az oktatási törvény módosítása miatt a 7. és 8. évfolyamon tanulók száma nem felelt meg minimálisan támasztott 15 fős követelménynek. Mind az önkormányzat, mind a pedagóguskar eltökélt volt abban, hogy a helyi oktatást megőrizze. Ez az egyetlen lehetőség kínálkozott arra, hogy az intézmény megmaradhasson. Akkor naivan azt gondoltuk, hogy hosszabb távon… A törvénymódosításba burkolt komoly normatíva-csökkentésnek a mi iskolánk is áldozata lett ebben az évben. Az óvodával együtt (145 gyermek) 81 milliós költségvetésű intézmény – a kistérségi kiegészítő normatívákkal együtt csupán 40 millió Ft (!) állami támogatásra jogosult, s a hiányzó 41 milliós kiegészítését a kis települési önkormányzatunktól várja az állam. Illetve nem, hiszen a törvény nem kimondott, de elérni kívánt célja, hogy a kis települési iskolákat a helyi önkormányzatok bezárják, a gyermekek oktatását pedig a környékbeli nagyobb iskolákban oldják meg. A mi esetünkben ez a szeged-szőregi Kossuth Lajos Iskola. Tisztességtelen eljárásnak tartja Önkormányzatunk ezt a módszert! A kormányzat miközben az oktatás reformjáról, nagy ívű fejlesztéseiről beszél, aközben a magyar oktatás elsorvasztását hajtja végre! Alattomosan, mert a kistelepülési önkormányzatok szándéka ellenére, velük hajtatja végre a népszerűtlen iskolabezárásokat. Önkormányzatunk az iskola fenntartásához szükséges 41 milliós forrás biztosítása céljából 37 millió Ft-ra ÖNHIKI-pályázatot nyújtott be ez év tavaszán, amelyet a Pénzügyminisztérium elutasított. Nyilvánvalóan politikai döntés született, ugyanis a településünk melletti Szeged-Szőregen százmilliós nagyságrendű iskolafejlesztésbe kezd az Önkormányzat, amelyhez szükséges a kübekházi gyermekek után járó normatíva, hogy az intézmény fenntartása rentábilis legyen. Hasonlóan nehéz helyzetben lévő, tőlünk távolabb lévő település, Dóc is rákényszerül az iskolája bezárására. A Dóc melletti Sándorfalva is talán hatszázmilliós iskolafejlesztésbe fog, amelynek fenntartásához a dóci gyermekek normatívájára is szüksége lesz. Esélyegyenlőségről
és „Új Magyarországról”
beszél a kormányzat,
miközben a vidéki élet feltételeit
lehetetleníti el. Nem biztosítva az alapvető
emberi jogokat sem a kisebb településeken élőknek.
Meggyőződésünk, hogy ez a
kormányzati politikai azon túl, hogy sérti a kis
településeken élőket,
ellentétes a Magyar Köztársaság
Alkotmányában foglaltakkal is….
Kübekháza, 2008. augusztus 14. Dr. Molnár Róbert sk.
Pirtó Község Önkormányzata
322-8/2008. szám K I V O N A T
Pirtó Község
Képviselő-testülete
2008.
augusztus 6-i rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből (Kihagyva a kihagyandókat!) - Pirtói Általános Iskola évfolyamain a
nevelési és oktatási feladatok biztosítása 1. Pirtó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete – figyelemmel a Pirtói 5. évfolyam beszállítása Kiskunhalasra tárgyú 29/2008.(VI.2.)kt. határozatban foglaltakra – a Pirtói Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda általános iskolai évfolyamain folyó nevelési és oktatási feladatok megszervezése tekintetében az alábbiak szerint dönt: a) a 2008/2009. tanévben az 1-4. és 6-8. évfolyamok a Felsővárosi Általános Iskola Pirtói Tagintézményének keretében, a Pirtó, Rákóczi Ferenc u. 2. szám alatti feladat-ellátási helyen működnek, illetve az 5. évfolyam – jelenlegi állapot szerinti – 5 fő tanulója a Felsővárosi Általános Iskola Kiskunhalas, Szabadság tér 6. szám alatti székhelyén nyer elhelyezést; b) a 2009/2010. tanévben – a felmenő rendszer elvét követve – a teljes alsó tagozatos évfolyam (1-4. évfolyam) és a 7-8. évfolyamok továbbra is az a) pont szerinti pirtói feladat-ellátási helyen működnek, illetve az 5-6. évfolyam – jelenlegi adatok alapján várhatóan – 11 fő tanulója a Felsővárosi Általános Iskola Kiskunhalas, Szabadság tér 6. szám alatti székhelyén nyer elhelyezést; c) a 2010/2011. tanévben a teljes alsó tagozatos évfolyam (1-4. évfolyam) és a 8. évfolyam továbbra is az a) pont szerinti pirtói feladat-ellátási helyen működnek, illetve az 5-7. évfolyam a Felsővárosi Általános Iskola Kiskunhalas, Szabadság tér 6. szám alatti székhelyén nyer elhelyezést, ahol e bejáró tanulók elhelyezése hosszabb távon is megoldható; d) 2011/2012. tanévtől az alsó tagozatos 1-4. évfolyamok továbbra is az a) pont szerinti pirtói feladat-ellátási helyen működnek, illetve a felső tagozat évfolyamai (5-8. évfolyam) a Felsővárosi Általános Iskola Kiskunhalas, Szabadság tér 6. szám alatti székhelyén nyer elhelyezést. 2. A döntés meghozatalánál figyelembe kellett venni a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kot.) 88. §-ának (6) bekezdésében foglaltakat, miszerint az adott tevékenységről a fenntartó továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik, és hogy annak igénybevétele a tanulónak, a szülőnek nem jelenthet aránytalan terhet. Az Oktatási Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága által kijelölt független közoktatási szakértő, illetve Bács-Kiskun Megye Főjegyzője által kiadott szakvélemény szerint az átszervezést követően biztosított az általános iskolai nevelés-oktatás megfelelő színvonalon történő további ellátása és az intézkedés a tanulóknak, szülőknek nem jelent aránytalan terhet, illetve az átszervezés nem ellentétes a Bács-Kiskun Megyei Közoktatási, Feladatellátási, Intézményhálózat-Működtetési és Fejlesztési Terv vonatkozó pontjaival. A Kiskunhalasra bejáró tanulók utaztatását Pirtó Község Önkormányzata jelenleg helyközi járat igénybevételével biztosítja. 3. Az előző pontban foglalt oktatásszervezési feladatok megvalósításához szükséges a Kiskunhalas-Pirtó Mikrotérségi Oktatási Intézményfenntartó Társulás Társulási Megállapodásának tagönkormányzatok, illetve az érintett kiskunhalasi és pirtói közoktatási intézmények alapítói okiratainak fenntartók általi, legkésőbb 2008. augusztus 31-i hatállyal történő módosítása. 4. Pirtó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete egyúttal a Pirtói Általános Iskola felső tagozatának integrálása Kiskunhalasra tárgyú, 36/2008.(VII.25.)kt. határozatát visszavonja. Határidő: azonnal. Felelős: Nagy Ferenc polgármester. Kmft. polgármester Tóth Zsófia Ibolya s.k. A kivonat hiteles! Pirtó, 2008.
augusztus 7.
/ dr. Tallós Bálint /
Levél egy nógrád megyei kistelepülésről 6 község önkormányzata 1982-től közös általános iskolát tartottak fent. 2002-ben lettem polgármester, innentől fenntartó polgármester lettem én is. 2005 júniusáig bíruk a harcot, ekkor a 6 település legnagyobb tragédiája történt meg. Megszűnt az iskola és az óvoda, majd 2007-ben a konyha is. 20 nagyszerű ember veszítette el a munkahelyét. Azóta iskolabusszal a közeli kisvárosokba járnak a gyermekeink óvodába, iskolába. Az indokok ismertek voltak, az első és ötödik osztály létszám nem felelt meg az előírásnak, 50 gyermek iskolába (8 osztály összesen) 10 óvodába járt. Erre az Oktatási Minisztérium azt mondta nem megfelelő és, ha ezen nem változtatunk, nincs ÖNHIKI, meg normatíva stb... Az aljasság az volt benne, hogy ők nem mondták, hogy be kell zárni az intézményeket, csak nem adnak rá elég pénzt. Kimondani nekünk kellett, a szülők joggal, pedig minket anyáztak, de rendesen, kemény volt. Kár, hogy az akkori OM-miniszter, Magyar Bálint nem volt ott azon a közös szülői értekezleten, amit a 6 polgármester tartott. A balhét így elvittük mi. Aztán 2 hét múlva a két település között az egyik iskolabuszunkba beleszált egy mikrobusz, egy 10 éves kisiskolás a balesetben a helyszínen meghalt. Hát kaptunk akkor is rendesen, hogy ha nem szűnik meg a suli a falunkban, most ez nincsen. Kegyetlen volt. Kérdem én, hogy az a 3 éves gyermek aki a kisvárosban szocializálódik, milyen gyökerekkel fog rendelkezni szülőfaluja felé? Ki szavalja el nekünk a falvainkban a Nemzeti dalt, hová tűnt a gyermekzsivaj, Istenem hová? Mi lesz így velünk, mi nem számítünk ehhez a NEMZETHEZ? Harmadrendű polgárai vagyunk e hazának. Végül, ahol megszülettünk, ahol édesanyánk kezünket fogva először átlépett velünk az iskola küszöbén, ahol megérintett az első szerelem, ahol "nekünk nyílik minden virág és bokor", ahol őseink sírjai domborulnak, azt, hogy meri egy kormány egy vonallal áthúzni és életképtelen falvaknak minősíteni. Hát nem, élni akarunk és fogunk is!!! Isten kegyelméből és ÁLTALA!!! Szóval támogatlak Benneteket és a célt is mindenkor! Barátsággal és megbecsüléssel: xy polgármester
A beszámolók letölthetők pdf formátumban: Fulókércs, Borsod-Abaúj-Zemplén A Bükki Településszövetség felhívása Továbbra is
keressük az elmúlt években részben vagy
teljesen megszűnt kisiskolákat!!! A helyes megfejtéseket
és fényképeket beküldők között
értékes tapasztalatokat sorsolunk ki! Kapcsolódó hírek: További információk: 30 5979 059, elolanciroda@gmail.com |